rss      tw      fb
Keres

Plázastop-történet: az LMP-től a Fideszig, a Tescótól a CBA-ig


A múlt szerdai kormánydöntés szerint 2014. december 31-ig tilos lesz 300 négyzetméter fölötti kereskedelmi célú ingatlant építeni. A tilalom alól csak a kormány adhat felmentést. Ehhez a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek delegáltjaiból álló bizottság ad majd hivatalos véleményt, s ennek alapján a nemzetgazdasági miniszter dönt a felmentésről.


Piaci szereplők véleménye: a konkurencia kiiktatásáról is szólhat a történet

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára Bolgár Györgynek mondta el a véleményét. Néhány érve: „Ha Budapesttől kétszázötven kilométerre egy közösség akar építeni mondjuk egy négyszázötven négyzetméteres kis bevásárlóközpontot, mondjuk egy nagyközségben vagy egy kisvárosban, akkor nagyon szerencsétlen dolog, ha kétszázötven kilométerrel arrébb döntik el, hogy ezt szabad vagy nem szabad, illetve akár még meg is vétózhatják.” „Ez a méret, a háromszáz négyzetméter nem a multinacionális cégek mérete, amit az ember mögé gondol, hogy itt a multinacionális láncok terjedését akarják gátolni, mert bizony ezek a nagyvállalkozások nem háromszáz négyzetméteresek. A hazai kis- és középvállalkozások, ha összeállnának egy olyan típusú pici üzletházba, ahol egy ruhásbolt, egy gazdabolt, egy élelmiszerbolt lehetne, ahhoz most a magas fővárosból kell engedélyt kérniük.” „– Ami ilyenkor felmerül, a felmegyek a miniszterhez című történetnél, hogy tegyük fel, Ön is akar egy Vas megyei faluban építeni áruházat, én is akarok, Ön megkapja, én meg nem, vajon miért? Tehát érti, hogy mire gondolok. / – Igen, én is értem, Ön is érti, szerintem még a korrupció lehetőségét is fölveti. – Vagy csak egy nem versenysemleges döntést rejt magában, én nem is használnék ilyen erős szót...”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy vélte, hogy a legnagyobb vesztes az építőipar lesz. A főtitkár kétségét fejezte ki, hogy egy központi szervezetben átlátják-e azokat a helyi körülményeket, amelyek alapján kiadhatók a 300 négyzetméternél nagyobb egységek építésére szóló engedélyek.

A Napi Gazdaság szerint „kiskereskedelmi körökben összeesküvés-elméletek keringenek, ezek egyike szerint a plázastop szorosan összefügg a magyar élelmiszer-kereskedelmi láncok erősítésével. Vannak, akik odáig mennek, hogy a kormányrendelet nem szól másról, mint a CBA és a Coop feltételezett közös akvizíciójának védelméről. A Match, Profi, Cora áruházláncok esetleges felvásárlása után a bekebelezett áruházak értéke jelentősen nő a plázastoppal − nem települhet melléjük konkurens. Kérdés azonban, hogy az említett nemzetközi lánc megvétele valóban a CBA−Coophoz köthető-e és nem az államhoz például − a magyar láncok csak üzemeltetők lennének.”

Korábban a Napi gazdaság is beszámolt róla, hogy híresztelések szerint a francia−belga hátterű Louis Delhaize-csoport esetleg eladná itteni érdekeltségeit − vagyis a Match, a Cora és a Profi hálózatot.


A CBA megelőzheti a Tescót

A gazdaság.hu kiszámolta, hogy ha a CBA és a Coop közösen megvásárolná ezeket a bolthálózatokat, a CBA a Tescót megelőzve piacvezetővé válhat.

A gazdasag.hu által vizsgált tíz, hiper- és szupermarketeket üzemeltető kereskedelmi lánc közül tavaly négy nem tudta megismételni 2009-es árbevételét. A legnagyobb forgalmat – 583,6 milliárd forintot – tavaly is a Tesco érte el, árbevétele így 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Második és harmadik helyen szerepel a CBA és a Coop, ám árbevétel-adataik nem teljesen összehasonlíthatóak a többi lánccal, mert mindkét csoport sok kisebb céget tömörít, csoportszintű adataik pedig nem lelhetők fel az Opten adatbázisában.

A CBA saját honlapján szereplő információi szerint a csoport tavaly 555 milliárd forint árbevételt ért el, ami 7,5 milliárd forinttal, azaz 1,3 százalékkal több a 2009-es értéknél. A harmadik Coop Murányi László vezérigazgató nyilatkozatai szerint a két évvel ezelőtti 510 milliárd forintot legfeljebb 1-2 százalékkal meghaladó árbevételt ért el 2010-ben.

Ha a Coop és a CBA közösen megvásárolja a Delhaize-csoport magyarországi érdekeltségei közül a Match és a Profi áruházakat működtető cégeket (a Gazdasag.hu információi szerint a Cora-üzletek nem szerepelnek a megállapodásban), akkor a tavalyi adatokkal kalkulálva a CBA piacvehetővé válhat, hajszállal megelőzve a listavezető Tescót. A két magyar láncnak együttesen 58,9 milliárddal növekedne a forgalma az akvizícióval.” „Az eredményt tekintve egyetlen cégnél sem lesz bezzegév a tavalyi, csupán két társaság tudott nyereséget elérni, igaz a CBA és a Coop összesített eredményéről nincs információnk. A pozitív szaldóval záró Tesco és Penny Market eredménye is elmaradt az egy évvel korábbitól, a Tesco 4,8 milliárd forint, a Penny Market pedig 702 millió forint nyereséget ért el. Társasági adót is csak ez a két társaság fizetett: a Tesco 944 millió forintot, a Penny Market 478 millió forintot. Osztalékot egyetlen vállalkozás sem osztott.”

___________________

Plázastoptörténet

2010. október 18., hétfő

Az LMP elfogadhatónak tartja, de eljárási okból nem szavazza meg a válságadót, és plázastopot szeretne

Scheiring Gábor a távközlési és telekommunikációs vállalatokat, az energetikai szektort, valamint a kereskedelmi áruházláncokat terhelő különadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat vitájában hétfőn azt mondta: az LMP nagyrészt egyetért a válságadókkal, képviselői azonban tartózkodó szavazatot adnak le a Lázár János és Rogán Antal által jegyzett javaslatra.

Ugyanis súlyos eljárásrendi kifogásaik vannak. Elfogadhatatlannak, hogy a szerdán bejelentett és pénteken este benyújtott javaslatot már hétfőn megvitatja és várhatóan elfogadja a Ház úgy, hogy az előterjesztők sem az ellenzékkel, sem az érintettekkel nem egyeztettek.

Az áruházláncokra kirótt különadóról Scheiring Gábor közölte: a javaslat közel áll az LMP elképzeléseihez, ám átmenti sarcok helyett inkább korlátozó szabályok, például plázastop bevezetésére volna szükség. Hozzátette, bár szólnak érvek mellette, különös, hogy három magyar áruházlánc – a Coop, a Reál és a CBA – szervezeti felépítése miatt mentesül a különadó alól.

***

2011. június 6., hétfő

Plázastopot vezetne be az LMP: 800 és 400 négyzetméter

Kereskedelmi központok létesítésére vonatkozó moratóriumot vezetne be az LMP mindaddig, amíg a plázaépítések részletes szabályozása megszületik. A plázastop a 800 (százezresnél kisebb településeken 400) négyzetméteresnél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontokra vonatkozna. A javaslat tárgysorozatba vételét az Országgyűlés támogatta, mivel a kormánypárti képviselők többsége is mellette szavazott.

***

2011. június 9., csütörtök

Fideszes bólintás a plázastopra

Bányai Gábor, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja elmondta, hogy pártja most tartja időszerűnek az újabb bevásárlóközpontok engedélyezésének felfüggesztésére, illetve a kereskedelem újraszabályozására vonatkozó LMP-s javaslat tárgyalását. Az év végére megszülethet az új jogszabály, amelyben figyelemmel lesznek arra, hogy ne sérüljön a szabad verseny, mégis hatékonyan megjelenítse a helybeliek és a kisebb üzletek érdekeit.

***

2011. június 17., péntek

Az ingatlanfejlesztői kerekasztal szerint aggályos a „plázastop”  – ma is ellenőrzik a plázaépítéseket

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) aggályosnak tartja a „plázaépítési moratóriumról” szóló törvényjavaslatot, és úgy véli, hogy elfogadása további visszaesést okozna az amúgy is válságos helyzetben lévő építőiparban és kereskedelemben.

Öt LMP-s képviselő javaslatát – a kormánypárti képviselők többségének támogatásával – múlt hétfőn vette tárgysorozatba a parlament.

A legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztő cégeket tömörítő IFK közleményében hangsúlyozza: a kereskedelmi létesítmények létrehozásához jelenleg is részletes hatástanulmányokra van szükség. A jelenleg érvényben lévő jogszabály alapján most sem lehet kontroll nélkül bevásárlóközpontokat építeni Magyarországon. „Maga a javaslat egyébként címével ellentétben nem csak a bevásárlóközpontok és hipermarketek, de a szupermarketek és valamennyi diszkont kiskereskedelmi egység fejlesztését is tiltaná.” Egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahely lehetőséget teremt.

Az ingatlanfejlesztők szerint egy pangó piaci környezetben, ahol az iroda-, logisztika- és lakásfejlesztések visszaestek, a kiskereskedelmi piac az egyetlen, amely a várakozásokhoz képest jól teljesített. Tavaly megállt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése és a kereslet stabilizálódott. A személyi jövedelemadó csökkenése a kiskereskedelmi forgalom növekedését eredményezi, így a kereskedők bátrabb terjeszkedését is Magyarországon. Egy adminisztratív módon korlátozó javaslat a gazdasági fellendülés lelassuláshoz vezetne.

***

2011. június 22., szerda

Auchan: nem tudják, mi jön, 2010-es veszteségük 7 milliárd volt

Dominique Ducoux, a cég áprilisban kinevezett vezérigazgatója elmondta: jelenleg 5 projektjük – négy vidéki és egy budapesti – műszaki előkészítése zajlik, és azon dolgoznak, hogy 2012-ben újabb áruházakat nyissanak meg. A plázastopról” azt mondta: „nagyon kevés rálátásunk van arra, hogy a következő időszakban mi jön”. Úgy vélekedett, hogy a hipermarket a jövőben is életképes koncepció, de emellett komolyan fontolgatják a lakóhelyhez közeli, kisebb üzletek megnyitását is.

A vezérigazgató elmondta: idén átlagosan 3 százaléknál nagyobb mértékben emelték magyar munkavállalóik bérét, prémiumrendszert dolgoztak ki, valamint vásárlási kedvezményt adó kártyát biztosítottak munkatársaiknak. Szeretnék javítani a vásárlókkal való kapcsolatot is, és erősítenék a kapcsolatot elsősorban a magyar élelmiszer-beszállítókkal, erről már egyeztetések is voltak. Az Auchan Magyarországon 12 áruházban 5600 munkavállalót foglalkoztat, legutóbb 2009-ben Maglódon nyitott áruházat. A cég 2010-ben adózás után közel 7 milliárd forintos veszteséget könyvelt el.

***

2011. június 30., csütörtök

LMP – Újabb pláza helyett őstermelői piacot Szombathelyen

Az LMP Vas megyei szervezete a szombathelyi Derkovits városrészi őstermelői piacon hívta fel a figyelmet a helyben, helyi gazdák által megtermelt zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszerek előnyeire. Az LMP kampánya kapcsolódik a plázastop javaslatához, melynek lényege, hogy fél éven át ne épülhessen újabb bevásárlóközpont, multinacionális cégek kezében lévő áruház. Ez a féléves tilalom időt ad arra, hogy kidolgozzon a kormányzat egy olyan szabályozási tervet, ami szerint a beruházás közelében élők közösségének is van beleszólása az építkezésekbe, minden felet meghallgatnak, és a beruházások hatástanulmányokon alapulnak. Az LMP Szombathelyen már sokat tett az őstermelők érdekében, a szombathelyi közgyűlésben például az ökopárt javaslatára idén februártól már bárki árulhatja a háza előtt egy négyzetméteres területen a saját maga által megtermelt javakat. Szerinte az LMP-s javaslatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az emberek választhassanak a boltokban kapható, sokszor külföldi vagy bizonytalan eredetű, legtöbbször vegyszerekkel kezelt élelmiszerek, és a helyi gazdák által megtermelt, garantáltan jó minőségű helyi áru között.

***

2011. július 11., hétfő

Matolcsy: Fék és gáz

Matolcsy György nemzetgazdaság miniszter a szokásos éves meghallgatásán az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának hétfői ülésén azt mondta: még az idén megszületik az új fogyasztóvédelmi törvény, az új fogyasztóvédelmi stratégia, illetve az érdekegyeztetéshez hasonlóan újul meg a Fogyasztóvédelmi Tanács működése, kibővítik a hatósági jogalkalmazás eszköztárát, és jobban kívánnak élni a hatósági ajánlás eszközével.

Ertsey Katalin (LMP) jelezte, pártja plázastopról készült előterjesztése a helyi piacok védelmében jött létre. Szerinte a Fogyasztóvédelmi Tanács működésének tervezett átalakítása része az Országos Érdekegyeztető Tanács átalakításával kapcsolatos negatív folyamatnak.

Matolcsy György a plázastoppal kapcsolatban annyit mondott: központilag kell meghatározni, hogy Magyarországon a nagy áruházláncok terjedése hol álljon meg, e területén a fékre, a helyi piacok ösztönzésénél a gázra szeretne lépni a kormány.

***

2011. július 20., szerda

Engedélyhez nem kötött termelői piacok, szigorúbban ellenőrzött plazák

Olyan törvény- és kormányrendelet módosítást készít elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely szerint jövő évtől helyi termelői piacok létesülhetnének, működésüket nem kötnék engedélyhez, csupán bejelentési kötelezettséghez.

A rendelettel szigorítanák a bevásárló központok működését is. Kimondanák ugyanis, hogy a települési és a kistérségi jegyzőn kívül a bevásárlóközpontok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti hatósága, illetve a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatósága, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége és munkaügyi felügyelősége, a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni.

***

2011. augusztus 5., péntek

LMP: plázastop és piacstart – támogatni kell a magát élelmiszerrel és energiával ellátó helyi és családi gazdaságok létrehozását

Az önellátó családi gazdaságok támogatását, az energia- és környezettudatosság szélesebb körű terjesztését, valamint tájjellegű vidékfejlesztési programok elindítását szorgalmazza a Lehet Más a Politika (LMP). A gazdaság élénkítéséhez a helyi gazdaságok és közösségek megszervezése a jó megoldás, ezért a párt ezt az utat javasolja a kormánynak. Az LMP a nemrégiben elindított „plázastop és piacstart” kampányával is emellett az elv mellett állt ki, pontosan azért, hogy a helyi piacok életképesek maradhassanak. Támogatni kell a magát élelmiszerrel és energiával ellátó helyi és családi gazdaságok létrehozását. Az önkormányzati földek közmunkával történő megművelésével, és azzal, hogy a helyben megtermelt élelmiszerrel látják el az óvoda, vagy az idősotthon konyháját, az önkormányzatok évi több millió forintot spórolhatnak. A családi gazdaságokkal a helyi piacokat erősítik, a pénz helyben forog és munkahelyek jönnek létre.

***

2011. szeptember 27., kedd

Az országgyűlés tárgyalni kezdi az LMP javaslatát

Egy ellenzéki indítványt is napirendjére vesz ma a parlament: az LMP öt képviselője még márciusban kezdeményezte, hogy határozzák meg a kereskedelmi központok, azaz a 400 - százezresnél népesebb települések esetében 800 - négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek létesítésének, működtetésének feltételeit. Ennek megtörténtéig az ellenzéki párt moratóriumot hirdetne a kereskedelmi központok építésére.

***

2011. szeptember 29., csütörtök

LMP: a plázastop törvény változtatna az engedélyezés rendszerén

Az LMP által javasolt, a kereskedelmi központok építésének újraszabályozásáról szóló törvény a jelenleginél nagyobb mértékben venné figyelembe a helyben élők érdekeit és a környezetvédelmi szempontokat, mondta budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka.

Szerinte az elmúlt húsz évben a kereskedelmi központok kiszámíthatatlan módon, átgondolatlanul és gyakran korrupcióval terhelve épültek fel. A javaslat úgy változtatna az engedélyezésen, hogy a jelenlegi, a beruházóból és az önkormányzatból álló rendszerbe bevonná a szakmai-ágazati szereplőket, a helyi civil szervezeteket, a kiskereskedőket, valamint az illetékes főépítészt vagy építész kamarát is. A döntés előtt meg kellene vizsgálni, hogy az építkezés milyen hatást gyakorolna a környezetre, a helyi kereskedelemre, a közlekedésre, illetve a városképre. Az így befizetett iparűzési adót a hatásterület települései között osztanák el. Fontos, hogy a kereskedelmi központok jó energetikai minősítést kapjanak és ne, vagy csak kivételes esetekben épülhessenek zöldmezős területeken.

***

2011. október 4., kedd

A szakmai szervezetek szerint káros a „plázastop” bevezetése

A szakmai szervezetek szerint a kereskedelmi központok létesítésére bevezetendő moratórium felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak. Három szakmai szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kedden juttatta el az MTI-hez közös állásfoglalását, amelyben a parlament előtt lévő, plázastop néven emlegetett törvénytervezethez fogalmazzák meg saját javaslataikat.

A szakmai szervezetek Budapesten legalább 10 ezer négyzetméternél, vidéken pedig legalább 5 ezer négyzetméternél vagy e felett húznák meg a mérethatárt. A vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.

A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot, az egyesületek szerint azonban a kereskedelem fenntarthatóságát sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja.

A szervezetek álláspontja szerint a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak, egyebek közt a szabad verseny és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt.

A szakmai szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy a plázastop bevezetésének hatására az építőipar hanyatlása fokozódna, ami a hazai GDP-re is negatív hatással lenne. Emellett a foglalkoztatottságra nézve is veszélyt hordoz, hiszen egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. Az MBSZ adatai szerint ezek a kereskedelmi létesítmények 2010-ben közel 110 ezer embernek biztosítottak munkahelyet.

Azzal is érvelnek, hogy a kiskereskedelmi szabad verseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető.

***

2011. október 10., hétfő

Az LMP visszavonta a plázastopra vonatkozó indítványát

Az elnöklő Balczó Zoltán bejelentette, hogy az LMP visszavonta az átmeneti plázastopot hirdető javaslatát, így a hétfőre kiírt részletes vitát nem folytatják le.

***

2011. október 11., kedd

LMP: a kormánypártok központosítanák a bevásárlóközpontok építését övező korrupciót

Az LMP azért vonta vissza hétfőn a plázastopról szóló törvényjavaslatot, mert a hozzá benyújtott kormánypárti módosítók még a jelenleginél is rosszabb helyzetet teremtenének, mondta budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka. A fideszes indítványok egy központi hatóságot hoztak volna létre, amellyel „a bevásárlóközpontok létesítését kísérő korrupciót is központosítanák”. Pártjuk eredeti elképzelése és a kormánypártok módosítói között nem találtak közös pontot, ezért az LMP nem akarta nevét adni a felülírt jogszabályhoz.

A kormánypárti elképzelések alapján gyakorlatilag az egész országban moratóriumot hirdetnének a 300 négyzetméter feletti bevásárlóközpontok telepítésére. A tiltás alól pedig vagy egy központi hatóság vagy egy, a miniszterek által alakított „teljesen ismeretlen összetételű bizottság” adhatna felmentést. „Nem látjuk azt, hogy bármi meg tudná akadályozni, hogy a (…) a kormánypárti baráti körök és cégcsoportok kapják meg az engedélyeket.”

***

2011. november 10., csütörtök

Giró-Szász: a mikrovállalkozásokat akarják helyzetbe hozni

Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentette, hogy jövő januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. A tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést.

A plázastop 2014. december 31-ig lesz érvényben.

Az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át. Szerinte a jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő a mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni. Azt, hogy milyen szempontok alapján adható felmentés a plázastop alól, egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák.

***

2011. november 10., csütörtök

Az LMP nem támogatja a kormány plázastopra vonatkozó tervét

Bár eredetileg az LMP vetette fel a plázastop ötletét, az erre vonatkozó, csütörtökön ismertetett kormányzati tervet nem tudja támogatni, közölte Jávor Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke. A kormány elképzelése paradicsomi állapotot teremt a korrupcióra, mert nehezen átlátható, központi döntéshozatali szerv egyedileg alkudozik majd a különböző befektetőkkel a bevásárlóközpontok létesítéséről. Az LMP eredeti javaslata az volt, hogy a plázaépítés lehetőségét a helyi közösség kezébe adják. Az elmúlt két évtizedben világossá vált, hogy a bevásárlóközpontok terjedése kedvezőtlenül alakította át a települések struktúráját, tönkretette a helyi kereskedelmet, és Európa más országaihoz hasonlóan korlátozó intézkedéscsomagra lenne szükség.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!