rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 11.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter


Bolgár György: - Volt már ilyen helyzetben, amilyenben a mostani kormány látszik lenni, vagy látszik belecsúszni?

Oszkó Péter: - Mire gondol?

- Háromszáztizenöt forint az euró, az államkötvények értékesítése nem megy, vagy nagyon nehezen megy. A Wall Street Journal feltörekvő piaci elemzője azt írja, hogy Magyarországon lesz a következő válság, az Európai Unió azt mondja, hogy nem másfél százalékkal fogunk növekedni jövőre, csak fél százalékkal, meg azt is mondja, hogy hiába csökken idén az államháztartási hiány, sőt formailag még nemhogy negatív, de pozitív is lesz az egyenleg, ez nem fenntartható, hiszen egyszeri bevételből, magánnyugdíj-pénztári bevételből származik. Úgyhogy nem vesznek le bennünket a megfigyeltek listájáról és nem vonnak ki bennünket a túlzott deficiteljárás alól.

- Értem a kérdését. Ha arra kíváncsi, hogy pénzügyminiszterként, amikor hivatalban voltam, voltam-e ilyen helyzetben, akkor az a válaszom, hogy nem, mert nálunk pont ellenkező tendenciák voltak, tehát a forint stabil, erősödő pályán járt, sosem ért el ilyen gyenge szintet, a csődkockázat és a kamatszintek folyamatosan csökkentek.

- Pedig 2009 tavaszán még javában dúlt a világválság.

- Ez így van. Magyarország akkor olyan benyomást tudott tenni, olyan gyors pozitív változásokat sikerült a gazdaságpolitikában véghezvinni, ami meghaladta a várakozásokat, tehát senki nem gondolta, hogy olyan gyorsan és határozottan korrigálni tudjuk a 2009-es költségvetési pályát, korrigálni tudjuk az adósságpályát és ennek nyilván volt egy pozitív visszhangja. Akkor az elemzői vélemények inkább pozitív példaként emelték ki Magyarországot.

- Mennyire számít a hitelesség és a bizalom ebben az esetben, hiszen azt lehet gondolni, hogy a befektetők, az elemzők a szikár tényekre kíváncsiak. Mennyi a hiány, mennyi a növekedés, mennyi ez, mennyi az?

- Igen, csak egy ország megítélése nem így működik. Az ország megítélése nem egy minden tekintetben előre kiszámítható adathalmazból történik, számos adat csak prognózisokban szerepel, csak kormányzati ígéretekből kalkulálható, és ha ezeket az ígéreteket nem hiszik el az elemzők, nem hiszik el a szakmai véleményt formáló bármiféle hatóságok vagy intézetek, akkor mindent diszkontálnak, minden ígéretnek csak a felét vagy annyit sem vesznek figyelembe, és onnantól fogva egyre rosszabb és rosszabb kép alakul ki az országról. Ez történt az Európai Bizottságban, hogy az Európai Bizottság úgy állt hozzá, hogy ami eddig törvényként nincs elfogadva és nem kalkulálható pontosan a hatása, azt ők már nem hajlandóak figyelembe venni. És ezért azt mondják, hogy most ők úgy látják, hogy 2013-ra megint három százalék fölé kerül a hiány, sőt azt is gondolják, hogy jövőre nem csökkenni, hanem növekedni fog az államadósság.

- Ezt egyébként még a 2010 végén szétkergetett Költségvetési Tanács is így gondolta.

- De ők még nem láthattak előre.

- Ők még a korábbi adatok alapján láttak így.

- Igen és ez nagyon sokáig így tűnt. Most megint az a kérdés, hogy például a csökkentő intézkedésekből mit hisz el a külső elemző és mit hajlandó figyelembe venni. Az Európai Bizottság úgy gondolta, hogy korlátozott mértékben lehet ezeket elhinni és figyelembe venni, és ezért azt számolta, hogy a GDP-arányos államadósság nőni fog, ami egy nagyon furcsa helyzetbe hozhatja a következő kormányt, bocsánat, a jelenlegi kormányt. Erről most hoztunk nyilvánosságra egy szakmai publikációt egyébként a Haza és Haladás blogján, tudniillik az új alkotmányos adósságszabálynak az a következménye, hogy nem lehet finanszírozást bevonni olyan adósságrészre, ami GDP-arányos növekvő adósságból következik. Tehát ha jövőre az Európai Bizottság prognózisának lesz igaza és lesz egy jövő évi adósságállomány-növekedés, akkor erre a növekedésre már állampapírokat sem lehet kibocsátani az új alkotmány alapján és nem lehet finanszírozást bevonni.

- Akkor mit lehet tenni? Akkor csak csődbe lehet menni, vagy mi?

- Ezt technikai államcsődnek szokták hívni. Az USA volt nemrég ilyen helyzetben, amikor meg kellett emelnie az adósságplafonjukat, mert különben jogszerűen nem bocsáthattak volna ki állampapírokat.

- Kétharmaddal mindent meg lehet csinálni, alkotmányt is lehet módosítani, nem?

- Tehát ha az Európai Bizottságnak lesz igaza, és ténylegesen növekedni fog az adósságállomány, akkor nem tudom, mit tud csinálni a következő kormány, attól eltekintve, hogy rögtön hozzá kell nyúlnia ahhoz az alkotmányos adósságszabályhoz a hatályba lépése évében, amit azért iktattak alkotmányba elvileg, hogy megakadályozza az ország további eladósodását.

- Miért nem hisz ennek a kormánynak az Európai Bizottság és a piac?

- Mert nagyon sokat változtatta már a véleményét és nagyon sok kiszámíthatatlan dolgot tett. Nem hiszem, hogy ezt a belföldi közvéleménynek hosszan kellene magyarázni, hiszen ha nem feltétlenül csak a pénzügyi dolgokra, hanem bármilyen más kormányzati intézkedésre gondol bárki, senki nem mondhatja már, hogy előre tudná, hogy mit fog csinálni a kormány, vagy hogy előre látta volna, hogy bármely területen miket csinál a kormány. Mindenkit napról napra érnek meglepetések és ezek a meglepetések mindenkit bizalmatlanná tesznek, a pénzpiacok pedig ugyanúgy működnek, mint bárki más.

- Igen. Ez a friss meglepetés, amire most célzok, valószínűleg a közvéleményt kedvezően érinti, de Rogán Antal, akiről tudjuk, hogy befolyásos politikus, néhány hete beterjesztett egy törvényjavaslatot arról, hogy az önkormányzatok, azt hiszem, az ingatlan értékének 3,6 százalékában vetessenek ki építmény-, vagyis ingatlanadót. Amit ugye gyorsan kiszámoltak, hogy az irdatlan összegű lenne például ahhoz képest is, amit a Bajnai-kormány szeretett volna bevezetni. De néhány hétig ez így látszott maradni és legföljebb azon lehetett gondolkodni, hogy majd az önkormányzatok nem lesznek ilyen brutálisak, mint amit a törvény megenged nekik. Mára azonban kiderült, hogy se a Fidesz, se a kormány ezt nem támogatja, amiből persze nyilván költségvetési következmények is várhatók.

- Tudja, ez önkormányzati költségvetéseket érintene vagy érinthetne, de ezzel együtt szerintem ez meglepetést csak azért okoz, mert a Fidesztől ez nem volt megszokott magatartás. Az egyéni képviselői indítványok is olyanok voltak, amik leegyeztetett álláspontot tükröztek és valójában csak formailag voltak egyéni képviselői indítványok. Az egyébként szerintem egy normális parlament működéséhez tartozik, hogy képviselők önálló ötletekkel rendelkezzenek és benyújtsanak javaslatokat, aztán azt vagy elfogadja a kormány, vagy nem.

- Csak eddig az önálló ötletekből még alkotmánymódosítás is született, nemhogy egy egyszerű törvény, úgyhogy eddig ez volt a gyakorlat, most más.

- Persze, de azokra mondhatjuk, hogy nem egy egyéni képviselői ötlet volt, hanem egy háttérben, a párt köreiben leegyeztetett dolog. Ezzel együtt a háromszázalékos plafonnal rendelkező ingatlanadó – amellett, hogy rám nehéz lenne rámhúzni, hogy ellenzem az ingatlanadót, de én azt gondolom, hogy – ez egy irreális mértékű adó.

- Brutális a mai magyar viszonyok között, nyilvánvalóan. Rengeteg ember számára kifizethetetlen és nem is igazságos egy ilyesmit rázúdítani a magyar társadalomra, miközben ennek az ingatlanadónak a fokozatos és ésszerű bevezetése talán segített volna.

- Igen.

- De ez már a múlt, fátylat rá, térjünk vissza a jelenhez. Szóval függetlenül attól, hogy most mire kényszerül az Orbán-kormány esetleg jövőre, hogy megváltoztassa az alkotmányt, amit nemrég fogadott el éppen azért, hogy finanszírozni tudja az országot, nem vár-e ennél még súlyosabb veszély az országra azzal, hogy nehezen vagy esetleg néha nem is tudjuk értékesíteni az államkötvényeinket? Azzal, hogy a forint árfolyama elszabadulóban van és ha olyan kép alakul ki rólunk a piacokon, hogy Magyarország lehet egy következő Görögország, akkor mivel lehet ezt megakadályozni, megállítani? Ha pedig nem sikerül, mi következik?

- Ennek kapcsán nagyon fontos elmondani, hogy Magyarország államadóssága az Európai Unió átlaga alatt van, s a költségvetési hiányban is meglehetősen erős játékosnak számít az Európai Unióban. Nem sok ország tud ilyen alacsony költségvetési hiányt hozni.

- Igen, a számaink nem rosszak, a fizetési mérlegünk pozitív.

- Ezt csak kifejezetten ezeket az alapadottságainkat lerontó kormányzati munkával lehet elrejteni a véleményformálók szeme elől és rosszabb helyzetbe hozni az országot. Tehát ennek a kormányzati gazdaságpolitikának a függvénye, hogy visszatér-e egy racionális pályára, meg tudja-e óvni, meg tudja-e kímélni az országot a kiszolgáltatottságtól és ki tudja-e domborítani azokat az előnyeit, amelyek, mondom, megvannak. Ezekkel a számokkal ma nagyon sok ország boldog lenne az Európai Unióban, és szerintem komoly, intenzív munka kell ahhoz, hogy egy ilyen alapadatokkal rendelkező országról egyébként olyan kép alakulhasson ki, hogy akár a következő Görögország is lehet, ahogy ugye külső elemzői vélemények mondták.

- Hány sikertelen kötvénykibocsátás kellene ahhoz, hogy például azt kelljen mondanunk, hogy bocsánat, kedves Valutaalap, jövünk vissza?

- Olyan dolgokat kérdez tőlem, amik nem gazdasági folyamatok, hanem a kormány magatartásának a kérdése, tehát a kormány magatartását kéri tőlem kiszámítani. Én ezt nem tudom kiszámítani.

- Tehát ha a kormány továbbra is kiszámíthatatlan, akkor akár az is bekövetkezhet hétről hétre, hogy nem veszik meg a magyar államkötvényeket, kincstárjegyeket?

- Igen, tud olyan rosszul dolgozni egy kormány, nemcsak Magyarországon, hanem bármely más kormány, hogy lehetetlen helyzetbe hozza a saját országát. Ahol a kormány nagyobbat hibáz, az meglátszik az országkockázaton, meglátszik azon is, hogy elviszik-e az állampapírokat, vagy sem, mondom, annak ellenére, hogy egyébként a magyar államadósság-állomány nem kirívóan magas és a költségvetési hiány pedig kifejezetten jó. Ezt külső finanszírozóknak szeretniük kéne, nekik stabilnak kéne gondolni Magyarországot. Az, hogy mégsem ezt gondolják, kifejezetten a kormányzati munka értékeléseként értelmezhető.

- A múlt héten a New York Timesban olvastam a cannes-i G20-as csúcstalálkozóról tudósító újságírótól, hogy a Nemzetközi Valutaalap egy új, úgynevezett credit line-t, hitelprogramot készít elő olyan országok számára, mint Magyarország – ez az egyetlen ország volt megnevezve –, amelyek áldozatul eshetnek az olasz válság hullámainak, vagyis hogy a nemzetközi pánik miatt mi is finanszírozhatatlanná válunk. Milyen fajta hitelprogramot tud elképzelni, miközben mi egyelőre csak a technikai tárgyalásokat bonyolítjuk le, amelyek abszolút szükségesek az IMF-fel, különben pedig nem akarunk tőlük újabb hiteleket?

- Az, hogy milyet venne fel Magyarország, egy különböző kérdés ahhoz képest, hogy milyet lenne érdemes kidolgozni egy ilyen helyzetben lévő országnak. Magyarország nyilván politikailag teljesen elszigetelte magát attól, hogy bármiféle értelmes segítséget kérjen vagy kapjon bárkitől.

- Azt mondja, hogy ez a kormány már nem is mehetne vissza Washingtonba?

- Nem, ha akarna, akkor visszamehetne. Azt nem tudom elképzelni, hogy akar, mert nyilván ezt egy politikai vereségnek érezné, miközben egyszerűen fölösleges volt szabadságharcot játszani, hiszen látható, hogy sokkal nagyobb áldozatokat kell hoznunk azért, hogy az állampapírjainkat el tudjuk adni. Ezzel együtt Magyarországnak olyan típusú credit line-ra lehet szüksége, ami egyébként nem eredményez kölcsönfelvételt, mert Magyarországnak normál esetben képesnek kell lennie arra, hogy a piacról finanszírozza magát...

-… Tehát ez egy elővigyázatossági hitelkeret, hogy ott van, rendelkezésre áll, ha baj van, igénybe veheti.

- Így van. Tehát ami azt mutatja, hogy ha bármilyen világrengés van, akkor Magyarország nem marad finanszírozás nélkül, ezért a piaci finanszírozók, a piaci befektetők nyugodt szívvel lejegyezhetik az állampapírokat.

- És Ön pártolná, hogy egy ilyen legyen?

- Segítene az országnak és semmi baja nem lenne tőle.

- Segítene, mert azt mondanák, hogy mégis csak stabilabb hátországa van egy ilyen országnak, nem?

- Így van. Azt jelentené, hogy van egy biztonsági háló alatta, és láthatóan képes külső szereplőkkel értelmes tárgyalásokat folytatni és egyezséget kötni, ami azért mégis csak egy pozitív jelzés lenne az országról.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái