Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 10.
- Részletek
- 2011. november 12. szombat, 04:22
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Nagyon-nagyon bonyolult az elnevezése az Ön funkciójának. Miért?
Vígh László: - A területnek, amivel foglalkozunk, nagyon sok kiemelt létesítménye van. Az olimpiai központoktól kezdve egészen az olimpiai sportlétesítményeken át, ahol az olimpikonok készülnek fel az olimpiára.
- Mindegyiknek az olimpiával kell összefüggnie vagy az a lényeg, hogy sportberuházások legyenek?
- Ez nagyon nehezen szétválasztható. Az olimpia átlengi minden sportszint, minden sportág, minden létesítmény felhasználását, akár a szakmai vezetését is. Emiatt van az, hogy ez így alakult és így lett megfogalmazva a kinevezés.
- Az új Puskás Stadion felépítéséért is Ön felelős és az semmiképpen sem függ össze – legalábbis közvetlenül – az olimpiával. Hiszen egyrészt messze nem lesz kész a következő olimpiára, másrészt ez egy futballstadion lesz mindenekelőtt, ami persze egy fontos olimpiai sportág, de az olimpia ennél sokkal szélesebb, bővebb. Még mindig azt mondja, hogy minden mindennel és elsősorban az olimpiával függ össze?
- Igen, hiszen maga az előterjesztés és maga a kormányhatározat, a kormánydöntés is az Istvánmezei út 3-5. rekonstrukciójáról, rehabilitációjáról szól. Ez egy 2011-2020 közötti program megvalósulása lesz, és ez az olimpiai központok nevében a budapesti központok fő területe, aminek egyik szegmense a Puskás Stadion, de egy másik szegmense – ami szintén nagyon fontos szegmens – a kerékpáros világgal, illetve a környezettel kapcsolatban, a Millenáris Park rekonstrukciója, ami szintén szerepel ebben a programban. De ugyanúgy a Nemzeti Stadion, a Kisstadion is szerepel ezekben a rekonstrukciókban. Ez viszont nagyon sok sportágat érint, hiszen itt a tornászoktól kezdve a kerékpárosokon át az atlétákon keresztül, mindenki készül az olimpiára.
- Szóval nem egyetlen létesítményről van itt szó ezen a helyen, hanem többnek a rekonstrukciójáról, újjáépítéséről esetleg új létesítmény megépítéséről. De eddig csak a Puskás Stadionról hallottunk konkrétumot, hogy megkezdik ötmilliárd forintért a lebontását, és hamarosan hozzákezdenek az építkezéshez mintegy harmincöt milliárd forint értékben. A többiről vannak már ennyire konkrét számok vagy becslések, hogy mibe kerülne azok felépítése, és mennyi idő alatt képzelik ezt el?
- Igen. Az előterjesztésben ugyanúgy benne van az egész program kiterjesztése. A Puskás a kiemelt, mind a hallgatóság, mind pedig a sport szempontjából emblematikus létesítménye a magyar sportnak. És mind a névadó, mind a létesítmény szempontjából teljesen természetes, hogy ezzel kezdődik a program is. Az első ütem 2015-ig valósul meg. Ebben a Puskás felújítása, átépítése, újjáépítése van benne. Ehhez kapcsolódóan egy parkolórendszer kialakítása van tervbe véve, majd a 2015-öt követő időszakban valósul meg az összes többi létesítmény, amit az előbb felsoroltam, nem ismétlem magam.
- Körülbelül mekkora értékben?
- 65,8 milliárd az egész.
- A Puskással együtt?
- A Puskással együtt, természetesen. 35 milliárd lesz a Puskás építésére, 5 milliárd lesz körülbelül a bontásra, a maradék pedig a többi létesítményre lesz szánva, a Millenáris 15-16 milliárd és a többi is pontosan fel van sorolva.
- Ön kezeli a pénzeket? Tehát van egy kasszája, ahova hamarosan befolyik az 5 milliárd forint, hogy elkezdhessék a bontást?
- Jelen pillanatban az előterjesztés, illetve a határozat úgy nyilatkozik, hogy a fejlesztési miniszter, az erőforrás miniszter és én fogjuk összerakni a konstrukciót, hogy ki lesz az építő, beruházó és ki lesz az üzemeltető. Itt tartunk most jelen pillanatban a tárgyalásokban.
Az, hogy ki lesz a beruházó, hogyan dől el? Közbeszerzési pályázaton?
- Teljesen természetes közbeszerzési pályázaton.
- Értem. Akkor annyit mondjon még, hogy ha már Ön a kiemelt sportlétesítmény fejlesztési kormánybiztos, akkor miért nem Önhöz tartozik a Fradi-pálya újjáépítése? A napokban beszéltem Fürjes Balázzsal, tőle azt kérdeztem, hogy miért nem hozzá tartozik a Puskás stadion?
- És mit mondott a Balázs?
- Mert az Önhöz tartozik.
- Ugyanazt tudom mondani én is.
- Ennél jobb válaszuk nincsen? Hiszen, ha egyszer kiemelt sportberuházásokról van szó, akkor még talán van annak valami gyakorlati értelme is, hogy Ön látja, mi lesz a Puskásban, hogy képzelik ezt el, azt is látná, hogy mi kerülhet be a Fradi stadionba, ki, hogyan tudja ezt fenntartani, milyen létesítmények legyenek egy modern stadionban, hogy egészítik ki egymást. Miért két felügyelettel, két irányítással készül két nagyon hasonló létesítmény?
- Azt gondolom, hogy az egyik válasz az, amit a Balázs mondott és a viccet félretéve tényleg így van. Így lettünk kinevezve, így lettünk felkérve. A másik válasz pedig, hogy időben én már nagyjából több mint egy éve dolgozom ezen a projekten, a Puskás-projekten és valószínű, hogy úgy ítélte a kormány minőségében, nagyságában, hogy ez önmagában egy akkora projekt, hogy a másikhoz egy másik felelős személyt jelölnek ki.
- A debreceni stadion építése sem tartozik Önhöz?
- De igen.
- Na és azzal mi a helyzet?
- Azon még régebb óta dolgozunk. Már másfél éve zajlik a projekttársaság létrehozása, felállítása, szerződések, előszerződések megkötése stb. stb.
- Mi tart ezen másfél évig? Most azon kívül, hogy nyilván egy nagyberuházást alaposan el kell készíteni és elő kell készíteni, de mi az, hogy projekttársaság létrehozása? Kikből áll ez és miért olyan körülményes, ha körülményes?
- Maga a projekttársaság létrehozása nem egy körülményes dolog, hiszen ma már egy céget, egy társaságot megalapítani nem nehéz feladat. Itt a tulajdoni viszonyok, a tulajdonosi viszonyokhoz kapcsolódó jogok elosztása magában a társaságban a debreceni stadionban stb., stb. tart eddig.
- Milyenek lesznek a tulajdonosi jogok Debrecenben például?
- Azok már megvannak, Debrecenben, a projekttársaságban ötvenegy százalékkal tulajdonos az MNV Zrt., harminckilenc százalékban tulajdonos a BMSK Zrt., ami nem véletlen, ő részt vett különböző stadionfejlesztési projektekben, programban. Tíz százalék pedig Debrecen megyei jogú város tulajdona.
- Tehát gyakorlatilag kilencven százalék állami.
- Így van.
- Tíz százalék megyei.
- Városi, bocsánat.
- Városi, és ezek szerint a labdarúgó csapat tulajdonosának semmi köze nem lesz hozzá?
- A létesítmény tulajdonlásához nem.
- Igen. De ez persze azt is jelenti, hogy a működés esetleges veszteségeit is elsősorban az állam fogja viselni?
- Remélem, hogy nem. Ezért szeretnénk egy ilyen stadiont építeni, amelyik legalább önfenntartó.
- Na akkor ezt magyarázza el nekünk. Például ha nem is Debrecen esetében, de az annál jóval nagyobb Puskás Stadion esetében. Negyvenezres stadion, ami kibővíthető lenne ötven-ötvenötezerre, legalábbis elvileg, és a magyar futball biztos remekül fog fejlődni a következő években. De azért Magyarország kis piac, viszonylag szegény piac és a magyar bajnokság sem lesz valószínűleg belátható időn belül olyan nézett és népszerű, mint az angol, az olasz, a spanyol vagy a német. Szóval hogy lehet megtölteni rendszeresen egy ekkora stadiont úgy, hogy az év 365 napjából jelentős mennyiségben megteljenek a lelátók, és így ne kerüljön olyan sok pénzbe egy ilyen hatalmas létesítmény fenntartása?
- Akkor induljunk a végéről, mert nagyon fontos, amit említett. Mégpedig az, hogy 365 napon keresztül megtölthető stadion legyen. Ahhoz egy olyan stadiont kell építeni, ami 365 napon keresztül megtölthető. Magyarország jelen pillanatban ilyen stadion nincs, hiszen ahhoz fedettnek kell lenni, mert télen azért elég hűvös van felénk.
- És fedett lesz ez a Puskás Stadion?
- Így áll jelen pillanatban az elképzelés, hogy fedett vagy pedig elhúzható.
- 35 milliárdból? Kérdezem ezt csak zárójelben.
- Igen.
- Meg lehet csinálni. Jó.
- Jelen pillanatban vannak rá példák. Tőlünk keletre, nyugatra, északra, délre is csináltak már ilyen stadionokat. Üzemeltetési oldalról megközelítve ugyanígy kérdés, hogy a fű bent marad vagy kikerül. Ha 365 napra tervezzük az üzemeltetést, akkor mindenképpen úgy kell tervezni a füvet, hogy kihúzható legyen. És akkor itt a válasz az előbb feltett kérdésre, hogy ha 365 napon keresztül tudunk üzemeltetni, akkor sokkal több bevételt tud a társaságnak hozni az, aki az üzemeltetéssel van megbízva. Hiszen ma Magyarországon is, meg más országokban is általában ezeket a nemzeti stadionokat tíz-tizenöt maximum húsz napot szokták labdarúgásra igényben venni. A fennmaradó összes többi 340 napon valamilyen úton-módon lehet rendezvényeket szervezni. Tehát ugyanígy volt a stadionban koncert a pápa látogatásakor.
- Van egy-kettő évente, de azért ott van egy másik nagy létesítmény, az Aréna, ott is nyilván ugyanolyan rendezvényeket, sikeres rendezvényeket szeretnének szervezni és sokat sikerül is nekik manapság. Ott lesz a Fradi-pálya, ahol kicsit nagyobb közönségnek – mármint az arénához képest – ugyancsak hasonlót akarnak. Hogy fogja elviselni három-négy év múlva a magyar közönség ezt a hirtelen rászakadó bőséget úgy, hogy az ne kerüljön az államnak évente sok milliárdjába?
- Ugyanígy ,ahogy elkezdtem a választ, hogy olyan rendezvényeket kell szervezni, ahol ezeket meg tudják tartani, a magyar közönségnek igénye van rá, én azt gondolom. Hiszen az Illés koncert is bizonyíték volt rá, hogy nagyon sokan igényelik ezeket a koncerteket, ezeket a rendezvényeket, és az Ön által felsorolt létesítmények egyike sem alkalmas arra, hogy ezeket befogadja. Mondok egy konkrét példát, és ez nem labdarúgás-kérdés, hanem turizmus, ami már túlmutat ezen. Ha nem rendelkezik az ország egy olyan létesítménnyel, ami be tud fogadni negyven, ötven, hatvan, akár hetvenezer nézőt, akkor ezeket a koncerteket vagy rendezvényeket nem Magyarországon fogják megrendezni, hanem Prágában, Bécsben, Pozsonyban, nem tudom, hol máshol. És innentől kezdve már turisztikai kérdés. Rengeteg olyan esemény van a kimutatások szerint, amelyek egy ilyen stadiont tőlünk keletre, nyugatra meg tudnak tölteni akár éves szinten – rendezvénynapot mondok – akár száz-száztíz nappal is. Ez viszont már tud egy olyan anyagi hátteret biztosítani, hogy a létesítmény tudjon megfelelően működni.
- És ha eltekintünk a nagyobb nyugati országoktól, ahol a futballmeccseken megtöltik negyven-ötvenezer számra a nézők ezeket a stadionokat, akkor kevésbé jól menő futballal rendelkező országokban ezek a stadionok képesek fenntartani magukat? Vagy azért még mondjuk egy Bécsben vagy Csehországban, Pozsonyban sem megy ez.
- Én úgy tudom, hogy megfelelő munkával ezek a létesítmények önfenntartóak tudnak lenni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!