rss      tw      fb
Keres

Nők az európai parlamentekben

MTI 2011. november 11., péntek 14:55

A nők közéleti szerepvállalásáról, egyenjogúsításukról és a női kvóta bevezetéséről gyakran vitatkoznak az Európai Parlamentben és az unió tagállamainak törvényhozásaiban is. E kérdésben legutóbb Lengyelországban történt előrelépés, november 8-án a szejm Ewa Kopacz személyében megválasztotta első női elnökét. A nők parlamenti szerepvállalásának múltja és jelene az MTVA-Sajtóadatbank összeállításában, az Interparlamentáris Unió (IPU) adatainak felhasználásával:

A női vezetők parlamenti szerepvállalását tekintve Ausztria játszott úttörő szerepet a világon. A II. világháború előtti időszakban ugyanis Ausztria volt az egyetlen ország, amely női házelnökkel büszkélkedhetett, miután 1927-ben Olga Rudel-Zeyneket választották meg a felsőház (Bundesrat) elnökévé.

23 évnek kellett eltelnie a következő női házelnök megválasztásáig, 1950-ben Dániában Ingeborg Hansen lett a felsőház (Landsting) elnöke. Egyúttal ő volt Dániában az utolsó felsőházi elnök is, mivel a dán parlamentet 1953-ban egykamarássá alakították. A világon harmadikként Magyarországon választottak női házelnököt, Vass Istvánné 1963-1967 között tevékenykedett az Országgyűlés elnökeként. (Magyarország második női házelnöke Szili Katalin volt, aki 2002-2009 között töltötte be a tisztet.)

2000-ig 47, 2011-ben 84 volt azoknak az országoknak a száma, ahol már legalább egyszer nő ült a házelnöki, illetve az alsóházi vagy a felsőházi elnöki székben. Az Európai Unió 27 tagállama közül ötben, Cipruson, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában és Szlovéniában még sohasem állt nő a törvényhozás élén.

A női parlamenti képviselők arányát tekintve 19,3 százalék a világátlag. A legtöbb képviselőnő az észak-európai országok parlamentjeiben van, arányuk 42,1 százalék, míg a legkevesebb az arab országokban, mindössze 10,9 százalék. Az EU-tagállamok nemzeti parlamentjeiben tevékenykedő honanyák átlagos aránya 23,1 százalékos. Az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeinek listáját Svédország vezeti, itt a képviselők 45 százaléka tartozik a gyengébbik nemhez. A második helyen 42,5 százalékos női képviselettel Finnország áll, míg a harmadik helyen Dánia, 38 százalékkal. A parlamenti képviselőnők számát tekintve a sereghajtók: Magyarország, Málta, Románia és Szlovénia. Ezekben az országokban 10 százalék alatti a női képviselők aránya: Magyarországon 9,1, Máltán 8,7, Romániában 8,6 és Szlovéniában 8,5 százalékos.

A nők közéleti szerepvállalásáról a legkedvezőbb képet az Európai Parlament mutatja, itt 35,2 százalék a női képviselők aránya. A legtöbb női képviselőt a finnek (61,5 százalék), a svédek (55,6 százalék) és az észtek (50 százalék) delegálták, míg a legkevesebbet a lengyelek (22 százalék), a csehek (18,2 százalék) és a máltaiak. Málta az egyedüli tagállam, amelynek egyáltalán nincs női képviselője az Európai Parlamentben. Magyarország 22 EP-képviselője között 8 nő van, arányuk 36,4 százalékos, pontosan négyszer jobb mint az Országgyűlés képviselőnői esetében.