rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. november 8.

Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos


Bolgár György: - Egész pontosan milyen budapesti nagyberuházásokért felelős?

Fürjes Balázs: - Egészen biztosan felelős vagyok például a Ludovika Campusért, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – ami egy új alapítású egyetem, három kar egyesüléséből jön létre – létesítményeit kell felépítenünk, előkészítenünk kormánydöntésre a beruházást, és zöld lámpa esetén felépíteni az új egyetemi létesítményeket. Ez a Ludovika fő épületében és az azt körülvevő, mögötte elhelyezkedő Orczy-kertben valósulna meg. A park kapna egy teljes rehabilitációt, megújulna, épülne egy új rendőrtiszti képzést szolgáló épület, egy kis sportcentrum, tornaterem, uszoda, ami részben az egyetemi hallgatókat, részben a budapesti lakosokat, a VIII. kerületben élőket tudná kiszolgálni.

- Ingatlanfejlesztői becslései szerint mennyiért?

- Én azt mondom, hogy a teljes beruházás két ütemben húsz milliárd forintból valósítható meg.

- Meddig?

- 2013 szeptemberére fantasztikus lenne, ha elkészülne az első ütem, ez egy nagyon ambiciózus célkitűzés, hogy a Ludovika főépületébe beköltözhessen a Közigazgatástudományi kar. Második ütemben meg lehetne építeni a Rendészettudományi Főiskola vagy kar épületét. A kicsi sportcentrumot is rendbe lehetne hozni, a parkot, néhány egyéb dolgot el lehetne végezni. Reméljük, hogy ezek a célok teljesülnek.

- Azt hallottam egy szakembertől, hogy magától értetődőbb és olcsóbb lett volna a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre telepíteni az összes kart együtt, és akár ott elvégezni a szükséges bővítéseket.

- Nézze, ha szakemberekkel beszél, akkor hallhat mindenfélét. Én ennél különbözőbb vagy vadabb ötleteket is tudnék mondani.

- Ez vad?

- A Zrínyi épülete katonai létesítmény, és oda mondjuk az államigazgatási, közigazgatástudományi képzésben résztvevőket beterelni, nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Itt az a víziónk, hogy egy levegős, korszerű egyetemi campust hozzunk létre, és járulékosan egyébként Budapest kicsit talán elhanyagolt része megújulást kapjon. Tehát a kellemest a hasznossal kössük össze. Én azt mondom, hogy ez egy jó döntés volt.

- Jó. Akkor ez volt az első, ez az egyik, ami az Ön – ezek szerint – sürgős dolga. Mi van még?

- Van még a Fradi stadionja, ha először egy kötelező házi feladatot el tudunk végezni a Fradi vezetésével közösen, mert ez az ingatlan most magántulajdonban van.

- Visszavásárlás.

- Vissza kellene vásárolnunk, így van, és azt követően lehet szó arról, hogy felépítsünk egy új stadiont a Fradinak.

- És mi van, ha Kevin McCabe nem akarja adni?

- Akkor nem fog sikerülni a dolog. Akkor kútba esik.

- Valamilyen módon nyomást tudnak rá gyakorolni?

- Eszünk ágában sincs senkire nyomást gyakorolni.

- Egy jó ajánlattal mondjuk lehet, nem?

- Azt gondolom, hogy egyenrangú felek polgárjogi szerződést fognak kötni egy adásvétel keretében. Ő azért érdekelt abban, hogy – úgy is fogalmazhatnék – megszabaduljon egy problémától. Belevágott egy vállalkozásba, ez úgy tűnik, hogy nem jött össze, a stadiont nem tudja fejleszteni, nyeli a pénzét. Tehát azt hiszem, hogy kölcsönösen érdekeltek vagyunk abban, hogy megtaláljuk a megoldást.

- De ha Fradi stadion, akkor miért nem tartozik Önhöz a Puskás stadion is?

- Azért, mert a Puskás stadionnak tavasz óta van egy megbízott felelőse, ő foglalkozik ezzel, és nekem eszem ágában sincs senkinek a kenyerét elvenni.

- Ebben igaza van, de nem ez volna a logikus, ha egyszer a hárommilliárdnál nagyobb beruházások Önhöz tartoznak, akkor jobban is tudná talán koordinálni őket. Akár lehetne olyan szinergiákat találni két stadionépítésnél, amiket egy kormánybiztos összehangolhat. Két biztosnak nem biztos, hogy sikerülne.

- Vagy éppen hogy biztos. Én azt tanultam meg az életben, hogy nagyon kevés az a probléma, amire egyetlen megoldás létezik, és én azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre is létezik több megoldás. Létezhetne, hogy egy szuperment kinevezünk, aki idővel és munkával ezeket a hatalmas feladatokat bírja, én nem tartom magam ilyennek. Vagy pedig létezik az a megoldás – és a szinergiák így is tökéletesen kihasználhatók –, hogy különböző feladatoknak vannak különböző felelősei, és ahol érintkezés, hasonlóság van a feladatokban, ott ők egy intenzív szakmai párbeszédet folytatnak, és megosztják a tapasztalataikat egymással. Mi a kormánybiztos úrral ezt az utat járjuk.

- Ha nem is egy nagy szupermen, de miért kellenek egyáltalán kisebb szupermenek? Miért nem mehetnek a beruházások a maguk útján és az illetékesek meg elvégzik a dolgukat. Aki megkapja a beruházást, az végre is hajtja, kész. És akinek az ellenőrzés a dolga, az meg azt csinálja.

- Mit jelent az, hogy a maguk útján mennek a beruházások?

- Hát miért kell minden beruházás mellé egy kormánybiztost kinevezni? Normális dolog ez?

- Na de ki folytassa le a beruházásokat?

- Mondjuk adott esetben például a Fradi. Nem mondom, hogy Kubatov Gábornak adják oda, ha már ő a Fradi elnöke, csak arra gondolok, hogy...

- Akkor Détári Lajosnak?

- Nem. Biztos, hogy egy ilyen szervezetnek is lehetnek olyan emberei, akik ehhez értenek, meg nyilván lehetnek az egyetemfejlesztésnek is olyan emberei, hiszen az egyetemi életben is voltak az elmúlt években is különböző beruházások, nem kellett hozzájuk kormánybiztos.

- Tehát ha jól értem, akkor azt mondja, hogy a Fradi, tehát egy 22 ezres stadion…

- Nem akarom elvenni az állását, ne értse félre, csak kérdezem a logikáról.

- Én nem féltem az állásomat, köszönöm szépen, eddig is boldogultam ezután is.

- Szóval miért? Miért kell, mi indokolja ezt?

- Azért kérdeztem vissza, mert kétségtelen – szeretem azt hinni –, hogy van e mögött egy megfontolás. És azért kérdeztem vissza, hogy például a Fradinál az edző, esetleg a csapat, a labdaszedők vagy a klubvezető valósítsa meg ezt a beruházást, mert én azt mondom, hogy egy klub életében ötven-száz évben egyetlenegyszer van az, hogy új stadiont épít. Én nem misztifikálnám túl a saját szakismereteimet, az én munkámban is biztosan van, aki jobb nálam. De ahogy amikor betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a kocsinkat kell megjavítani, autószerelőhöz megyünk, úgy az ötven-száz évben egyszer, amikor egy ilyen nagy létesítményt létrehoz a Fradi, akkor én azt hiszem, hogy elmondható – mivel a mindennapi életéhez az a tudás nem szükséges, ami egy ilyen beruházás levezényléséhez, előkészítéséhez szükséges –, hogy ilyenkor megneveznek egy kicsi, operatív szervezet élén álló felelőst, aki reménység szerint – majd néhány év múlva meg tudjuk ítélni, hogy ez így volt-e – ért ahhoz, amivel megbízták, és akkor ő vagy becsülettel elvégzi a munkát vagy pedig elviszi a balhét, ha nem sikerült neki. Még egy dolog van, azt is megtanultam, hogy a napi ügyek, vagy az egyetemen az oktatási tevékenység, a sok igazgatási tevékenység mellett, ha mondjuk az egyetem főigazgatója vinné ezt a munkát, egyszerűen nem jutna rá elég energia vagy rosszul sikerülne az a beruházás, vagy nagyon hosszú ideig húzódna. Ki kell ezt emelni a napi rutinból, kell hozzá speciális szakismeret. Szerintem az egyébként nagyon rendben van, hogy világosan ki van jelölve, ki a felelős érte. És utána nem lehet maszatolni. Ha én jól végzem a munkámat, az is látszani fog, de ha nem végzem jól a munkámat, az is világos lesz.

- Eddig rendben, ezért is kérdeztem, hogy akkor miért nem tartozik Önhöz a Puskás stadion is, hiszen nagyjából együtt megy a kettő, az összehangolásuk szerintem magától értetődő volna és mégis ketté van választva.

- Akkor elmondom még egyszer. Azért nem tartozik hozzám, mert én most kaptam egy feladatot, néhány önmagában elég komolynak nevezhető beruházást, és így is azzal küzdök, hogyan osszam be az időmet. A Puskás stadionra – ami szintén önmagában egy elég derék feladat – a kormány tavasszal kinevezett egy kormánybiztost, és amit Ön mondott, abban teljesen igaza van, és nagyon egyetértek, hogy a szinergiákat ki kell használnunk, de ez a két kormánybiztos vagy a két felelős és a két munkaszervezet közötti intenzív párbeszéddel, tapasztalatok megosztásával bőven véghezvihető.

- Igen. Ön már egyszer végzett hasonló munkát, ami a Papp László Sportaréna felépítése volt, és ebben komoly sikert is ért el. Nyilván ezért esett a választásuk Önre, hisz az egy jól működő intézmény, meglehetősen jellegzetes építmény lett. Azt hiszem az egyik nevezetesség a modern építmények közül Budapesten.

- Örülök, hogy így van.

- De például egy ilyen intézmény mennyire tud önfenntartó lenni? Mennyibe kerül ennek a működtetése évente?

- Nagyon köszönöm a példát, nem azért mert jólestek a szavai, hanem azért, mert ha visszaidézzük, ott pont ez volt a megfontolás, hogy azt láttuk lehetségesnek – és az élet bebizonyította, hogy ebben igazunk volt annak idején –, hogy kicsi részben vállalhatja át az építkezés költségeit – talán, ha jól emlékszem tíz-tizenöt százalékát vállalta annak idején – az a csoport, amelyik megvalósította a BS-t. Viszont ha megkapja az üzemeltetés lehetőségét, akkor ezzel teljes egészében felelőssé tehető vagy vállalhatja az üzemeltetés összes költségét és kockázatát. Az a modell működött, hogy a magyar állam azt mondta, nekem kell évente körülbelül harminc eseménynap, tisztán eseménynap a szerelési időn kívül, és ezekben én a közérdekű, elegendő bevételt nem hozom be, de a közérdek szempontjából fontos kulturális sportrendezvényeket ott meg tudom tartani, a maradék 335 napban te, kedves vállalkozó hasznosíthatod az épületet. Ez elegendő bevételi forrást, bevételi potenciát jelent ahhoz, hogy fenn tudd tartani a létesítményt, a folyamatos karbantartást, felújítást el tudd végezni és valamilyen normális, nem túlzó nyereségre is szert tegyél. Ezért át tudod vállalni ennek a kockázatát, ennek a költségeit. Azt gondolom, hogy mondjuk a Fradi stadionnál ez ugyanígy kell hogy működjön.

- Nagyon jól átkötött, érezte biztos, hogy ez lesz a következő kérdésem.

- Valamit sejtettem. Tehát azt gondolom, hogy nekünk kutya kötelességünk – ez is egy fokmérője annak, hogy jól végezzük a munkánkat vagy sem – megépítenünk, megtervezni már kevésbé kell, mert az angol tulajdonos azért komoly munkát fordított a tervezésre és úgy tudom, hogy egész jól halad vele. Meg kell néznünk ezeket a terveket, és úgy kell megépíteni ezt a létesítményt, hogy a Fradi ne számítson az üzemeltetés tekintetében egyetlen kanyi állami fillérre sem.

- Ez reális? A mai magyar viszonyok között?

- Én azt gondolom, igen.

- Mert Angliában reális volna.

- Nem lenne reális azt elvárni a Fraditól, hogy magánforrásból vagy egyesületi forrásból az építkezés költségét teremtse elő. De az igen, hogy úgy találjuk ki ezt a létesítményt, úgy tervezzük, úgy építsük meg, hogy a különböző rendszerességű bajnoki, kupa- és időnként különböző korosztályos meg felnőtt válogatott mérkőzéseken túl, ami egy évben mondjuk összesen lesz harminc-negyven mérkőzés, ezeken túl koncertekre, rendezvényekre is lehessen használni. Mondok egy példát. Kisebb-nagyobb konferenciatermekkel, nagyon jó helyen van a városban, hogy alkalmas legyen arra, hogy a szurkolók szívesen tartsák mondjuk az esküvőiket és az esküvői bankettet, cégek a képzéseket, kisebb konferenciákat. Ezért az év 365 napjából nagyon sok napon legyen ott esemény és keletkezzék vállalati bevétel. Budapesten vagyunk, ami mégiscsak a legnagyobb városa az országnak, mégiscsak itt koncentrálódik a gazdaság. A Fradi az mégiscsak a Fradi. Azt gondolom, hogy például vállalati páholyokat, VIP-páholyokat vendéglátással éves szinten lehet majd értékesíteni.

- És akkor jön a Puskás stadion, ahol ugyanezt képzelik.

- Igen, csak mivel én arról nem tudok, tehát annak is van egy felelőse és azt ő tudja elmondani, hogy ott mik a bevételi meg a kialakítási elképzelések. Én a Fradi stadionról tudok beszélni és a Fradi stadionról ezt tudom Önnek mondani, hogy lehetségesnek tartom, hogy a Fradi stadion igenis önfenntartó legyen, állami tulajdonban, a Fradi vagyonkezelésében, mindenféle üzemeltetési, állami támogatás nélkül és még talán egy kicsit pénzt hozzon is a Fradi konyhájára.

- A Várpalota átalakítása nem tartozik majd Önhöz, ugye? Annak is van egy kormánybiztosa.

- Egy miniszteri biztosa van, akit szintén korábban nevezett ki a fejlesztési miniszter úr, mint ahogy én megkaptam a feladatokat.

- Nem akarja itt a feladatokat maga alá gyűrni ezek szerint.

- Van dolgom elég, köszönöm szépen.

- Egyet mondjon meg még legyen szíves, ahhoz képest, hogy Ön Deutsch Tamás kabinetfőnökeként indult, aztán az első Orbán-kormány alatt csinálta ezt a Papp László arénát és utána, amikor győztek a szocialisták, 2003-ban elment a magánszférába. És hol kötött ki? A Wallisnál, amelyik szocialistákhoz közelállónak minősített cég, mindenesetre Bajnai Gordon vezérigazgató volt ott néhány évig. Ezzel a bűnös pecséttel a hátán hogy helyezhették Önbe ismét a bizalmat?

- Több megjegyzést is kénytelen vagyok tenni ezzel kapcsolatban. Egyrészt nem érzem úgy itt jártamban-keltemben, hogy bűnös pecsét lenne a vállamon.

- A Wallis?

- Hála Istennek, az életem minden eddigi epizódja miatt nyugodtan alszom. És megtisztelő, hogy Deutsch miniszter úr melletti kabinetfőnökséget emelte ki. De azért is hálás vagyok a gondviselésnek és a jó sorsomnak, hogy 1988-ban csatlakozhattam a Fideszhez. Előtte Fidelitas-alapító lehettem és a Fidesz elnökségében is részt vettem. Kicsit korábbra nyúlnak vissza talán a gyökereim. A Wallis esetében annyit kell azért pontosítanom ezen, hogy én a Wing nevezetű ingatlanos csoportnál voltam, ahol van egy tulajdonosi átfedés, de már rég nem tartozik a Wallis csoportba. Bajnai Gordonnal nem volt munkakapcsolatom, miután én a Wingben dolgoztam, hanem a Wing elnök-vezérigazgatójával, Steinberggel  – egy húsz éve itt élő, magyarul tökéletesen megtanult amerikai fiúval – és a Wing szervezetével volt munkakapcsolatom. Erre azt tudom mondani, hogy engem azért a Fideszben ismernek, magamról azt tartom, hogy én Fürjes Balázs voltam, vagyok és reménység szerint Fürjes Balázs is maradok. Vannak szakmai tapasztalataim, a munkám az egy munkahely volt, szerettem ott dolgozni, jó dolgom volt, de az egy munkahely volt. A meggyőződéseim pedig elég régóta változatlanok.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái