Politikai arrogancia és egyházi haszonlesés

Az Egyházfórum című, negyedévente megjelenő folyóirat 2013 elején új internetes rovatot indított Világ-nézet címmel, amelyben heti rendszerességgel valamely aktuális egyházi, társadalmi, politikai kérdésről közölnek rövid cikkeket. A szerkesztők célja, hogy fórumot teremtsenek azoknak az elsősorban keresztény egyházakhoz kötődő szerzőknek, akik egy korszerűbb egyháziasságot és világlátást szeretnének megmutatni. Az alábbiakban Wildmann János Politikai arrogancia és egyházi haszonlesés című írásából olvashatnak részleteket.



A Magyar Katolikus Egyház vezetőivel találkozott az Állami Számvevőszék elnöke – domokoslaszlo.com

„2013. augusztus 1-jén lépett életbe a módosított egyházügyi törvény. Köztudott, hogy az alig két éve elfogadott eredeti változat nem állta ki az alkotmányosság próbáját. A kormánypárti képviselők feltehetőleg úgy vélték, jó munkát végeztek, ezért néhány napon belül lényegi változtatás nélkül újra elfogadták a jogszabályt. Több hazai és külföldi szervezet azonban továbbra is aggályosnak találta, hogy politikai alapon születik döntés arról, mely vallási közösségek kapják meg a jelentős privilégiumokkal járó egyházi státuszt. Az Alkotmánybíróság idén februárban ismét megsemmisítette a törvény azon rendelkezéseit, amely szerint a Parlament dönthet egy vallási közösség egyházként történő elismeréséről, kizárva a jogorvoslat lehetőségét. A Fideszes és a KDNP-s képviselők azonban érdemi egyeztetés helyett – immár a negyedszer – az alaptörvény módosításához folyamodtak: alkotmányba emelték a vitatott passzust, kizárva ezzel az Alkotmánybíróság további vizsgálódásának lehetőségét.”


„Amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény említett rendelkezéseit, akkor a státuszuktól megfosztott egyházakat visszamenőleges hatállyal visszahelyezte jogaikba. Ezzel elvileg jogosulttá váltak a nekik fölajánlott egyszázalékos személyi jövedelemadóra. Gyakorlatilag azonban a kormány, illetve a NAV szabotálták a döntést, és nem adtak technikai számot ezeknek az egyházaknak, így ők mégsem juthattak hozzá az szja-felajánlásokhoz. A kormány majd ezt is elosztja az elismert 27 felekezet között. Mindezzel állítólag nem sérül a vallásszabadság, hiszen ennek „csak az egyházak anyagi természetű, állami támogatásával kapcsolatban van jelentősége”, írta a kormány politikáját támogatandó még 2012 elején Márfi Gyula veszprémi érsek. Más szóval, ha egy nem bevett egyház nem kaphatja meg a neki felajánlott szja-t, iskolái, egészségügyi és szociális intézményei után pedig a bevett egyházi fenntartónak járó állami támogatást, akkor ezzel nem sérül a vallásszabadság.” „Persze lehet, hogy Márfi érsek is másként vélekedne, ha az állam a katolikus egyháztól vonná meg az apanázst.”