rss      tw      fb
Keres

2001. december 22. - Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírja a magyar-román egyetértési nyilatkozatot

8 éve, ezen a napon…


...a román kormányfő egynapos munkalátogatásra Magyarországra érkezett, hogy a magyar kormányfővel aláírja a két kormány közti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködésről.

Az aláírást követően mindketten azt mondták, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban felvetődött román aggályokat. Ami a kedvezménytörvényt illeti: a dokumentum több ponton szó szerint átveszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait. Ez vonatkozik a konzulátusok és az ajánlószervezetek szerepére, a magyarigazolványok kiadásának kritériumaira, adattartalmára is. Így a megállapodás rögzíti egyrészt azt, hogy a román állampolgárok - nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül - azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát Magyarországon, másrészt azt, hogy a magyarigazolványok kiadására csak a Magyar Köztársaság területén van lehetőség, ide értve a romániai magyar külképviseleteket, konzulátusokat. Romániai magyar szervezetek azonban Románia területén nem adhatnak ki olyan ajánlásokat az igazolványra, amely a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozik.
Orbán kiemelte, a törvény célja éppen az, hogy segítse a szomszédos államokban élő magyarokat szülőföldjükön megtalálni a boldogulást: „Mi is tudjuk, hogy Magyarország felértékelődési folyamata akkor folytatódhat, ha szomszédai is sikeresek.”

Ugyanezen a napon Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt is találkozott a román kormányfővel, és kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Annak a félelmének is hangot adott, hogy a megállapodás precedenst teremthet, mert például Ukrajna, Szerbia vagy Szlovákia is igényt tarthat hasonló megállapodás megkötésére.

Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára válaszközleményében megdöbbentőnek nevezte Medgyessy nyilatkozatát. "Sajnálatos, írta, hogy Medgyessy Péter az emberek felesleges riogatásával saját rövid távú kampánycéljait fontosabbnak tartja a nemzetpolitikai érdekeknél". Németh szerint Magyarországon a külföldiek munkavállalása szabályozott, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban is. Szerinte a szezonális munkavállalás kiszélesítéséről Romániával megkötött megállapodás nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben.

Kiss Péter szocialista frakcióvezető-helyettes erre így regált: Németh Zsolt nyilatkozata a románok magyarországi munkavállalásáról a hozzáértés hiányáról tanúskodik, és jelzi, hogy a kormánypárti politikus nem ismeri a helyzetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország munkaerőpiaca harmada a románénak, és hogy Románia európai uniós csatlakozása azért késhet, mert az EU még nem talált megoldást a román munkaerő kapcsán felmerülő problémákra. „Egy kormányzati látszatsikerért óriási árat kell fizetnie a magyar lakosságnak, mert a kormány példátlan módon, egyoldalúan megnyitotta hazánk munkaerőpiacát Románia előtt.”

***

Az aláírásra hosszas tárgyalások után került sor. A két fél közt a vita a második fejezetről, a magyar státustörvény részleteiről folyt, s a román fél egyik kifogására csak az aláírást megelőző nap estéjén sikerült megnyugtató megoldást találni: az Orbán-kormány ekkor fogadta el a román fél által követelt elvet, hogy a magyarországi munkavállalást illetően egyenlő elbírálásban részesüljön valamennyi román állampolgár. Adrian Nastase még két nappal korábban is azt közölte: csakis abban az esetben utazik a magyar fővárosba, ha a két külügyi államtitkárnak sikerül egyezségre jutnia az ügyben. Nastase azt megelőzően többször is kijelentette: az ország szuverenitását veszélyeztető kompromisszumba nem megy bele. Sőt, ha az RMDSZ és a nemzeti érdek között kell választania, a kormánypárt az utóbbit fogja választani, akár azon az áron is, hogy bukik a kabinet, és esetleg előre hozott választásokat kell kiírni. „Az nem zavar bennünket, mondta, ha a kulturális jogokkal törődnek, és ezen a téren kívánnak segítséget nyújtani a romániai magyarságnak. Ezt teszi Románia is a határain kívül élő román nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ez felel meg az általános mérceként elfogadott európai egyezményeknek.” A kedvezménytörvényben megfogalmazott gazdasági és szociális jogok viszont zavarják Romániát.

Szlovákia ugyanakkor a státustörvény miatt a szlovák jogrendbe való beavatkozással és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Magyarországot. A szlovák parlament külügyi bizottságában december 18-án elfogadott határozattervezet a státustörvény elemzése után arra a megállapításra jutott, hogy mivel a kedvezménytörvény Magyarország határain kívül is hatályos, és egyoldalú kedvezményeket nyújt a szlovákiai magyar nemzetiségű állampolgároknak, beavatkozik Szlovákia szuverén jogrendjébe, amellyel precedenst igyekszik teremteni.

***

A parlamenti pártok véleménye:
MSZP – közleményükben „nyugtázzák”, hogy három és fél év folyamatos konfrontáció után az Orbán-kormány belátta, hogy megállapodások nélkül nem lehet Európában érvényesülni, ugyanakkor nemzetközi kudarcnak tartják a magyar-román megállapodást. Szerintük „a szomszédokkal való egyeztetések makacs mellőzése miatt Orbán Viktor olyan helyzetbe hozta magát és Magyarországot, amelyben azonnali jó megoldás már aligha lehetséges. Jelenleg a kormány oda jutott, hogy egyelőre 23 millió román állampolgár, de potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa, sőt, összességében mintegy 80 millió ember számára nyitotta meg a magyar munkaerőpiacot.”

SZDSZ – Szent-Iványi István (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Népszabadságnak azt mondta: a diszkriminációmentesség elve a státustörvény gazdasági kedvezményeit illetően két megoldást tesz lehetővé. A munkavállalási passzus eltörlését vagy kiterjesztését az adott állam összes polgárára. „Márpedig ha ezt Romániára kiterjesztik, az politikai precedenst teremt, s olyan, munkanélküliséggel küszködő szomszédos államok is igényelhetik, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia. Különösen nem szerencsés a kiterjesztést úgy kezdeményezni, hogy nem mérték fel annak várható hatását a magyar munkaerőpiacra.”

MIÉP – Győri Béla, a MIÉP szóvivője ugyancsak a Népszabadságnak nyilatkozott: az úgynevezett státustörvény által biztosított kedvezményeket semmiképpen sem lenne szabad kiterjeszteni a román állampolgárokra, ők ugyanis nem tartoznak ahhoz a kultúrkörhöz, amelynek kedvezményeket kívánunk nyújtani. „Ezeket a kedvezményeket azon magyarok számára kell biztosítani, akik önhibájukon kívül kerültek a határainkon túlra. Más román állampolgároknak nyújtson kedvezményeket Nastase miniszterelnök.” Szerinte Orbán miniszterelnök hagyta magát belezavarni az MSZP és az SZDSZ által is gerjesztett vitába.

FKGP – A párt üdvözölte, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Béres Béla, az FKGP alelnöke szerint e tekintetben a magyar fél fölösleges engedményt tett.

***

Petőcz György Gyerekes, dacos és akarnok című írásában, amely az Élet és Irodalom 2002. február 15-ei számában jelent meg, a már tárgyalt amerikai Orbán-elutasítás okai között nevezi meg a státus- (kedvezmény-) törvényt is. „Január elején a Nemzetbiztonsági Tanács és a State Department magas rangú tisztviselőinek javaslata alapján a Fehér Ház elutasította a kérelmet. Az elutasítás okaként négy alapvető tényezőt említettek: 1) Az elvhű államvezetés hiánya; 2) a státustörvény körüli feszültségek, amelyek veszélyeztethetik a térség politikai stabilitását; 3) a magyar Hadügyminisztérium által a vadászrepülőgépek beszerzése érdekében kiírt versenytárgyalások feltételeinek és módszereinek sorozatos és követhetetlen változtatása, az F-16-os vadászgépek bérlésére vonatkozó szerződés utolsó pillanatban történt elvetése; 4) a magyar kormány kisebbségekkel szemben tanúsított érzéketlensége, különös tekintettel az antiszemitizmus jelenségeivel szembeni tétlenségre és tehetetlenségre.”

***

Az Élet és Irodalom 2001. november 16-ai számában vitát indított a kedvezménytörvényről. A vitaindító Salat Levente-írás után Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor tanulmányát, Sz. Nagy Csaba gépészmérnök, közíró, Hushegyi Gábor esztéta, illetve Törzsök Erika cikkét közölték. Ezek az írások sajnos nem elérhetők az ÉS honlapján. Az első vitacikk, amely a honlapon olvasható, Márványi Péter írása, A remény rabjai. A következő számokban megjelent írások: Végel László: Bizalomerősítő válságtörvény; Tamás Gáspár Miklós: A „státustörvény” bukása; Hetényi László: Kiegészítés a státustörvény-vitához; Nagy Boldizsár: A szándék-buborék; Hushegyi Gábor: Státuskomisszárok kora; Egry Gábor: Státustörvény; Magyari Nándor László: Státusmagyarkodók; Kis János: Státustörvény.


(Összeállította: m.zs.)