Egy cikk és következményei


A Fővárosi Bíróság elnökének fegyelmi eljárást kezdeményező levele elé


2010. szeptember 8-án, szerdán Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Cserni János, a Galamus-csoport tagja, a Fővárosi Bíróság büntetőbírája ellen. Az ok: Cserni János szeptember 7-én a Galamusban megjelent A mártír harca című írása.

Gatter László indoklása szerint Cserni János egyik mondata – A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírák a döntéseik meghozatalánál csak a bizonyított tényeket és a jogviták eldöntéséhez szükséges jogszabályokat vehetik figyelembe... ebből egyenesen következik az is, hogy egy párt országgyűlési képviselője sem vonhat felelősségre valamely bírót az általa kifogásolt döntéséért, még akkor sem, ha Révész Máriusznak hívják – „politikai állásfoglalásnak minősül, ugyanis Révész Máriusz a FIDESZ országgyűlési képviselőjeként tagja a 2006-os zavargásokat kivizsgáló országgyűlési bizottságnak.” Gatter László szerint ez a mondat és a cikk egésze „meghaladja a bírák számára is rendelkezésre álló véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. Egyértelműen állást foglal az Országgyűlés legnagyobb kormánypártjának tevékenységéről, ezzel megsértve a bírák politikai állásfoglalását tiltó szabályokat.”


Az alábbiakban közzétesszük Gatter László levelét, amelyben a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi. A Fővárosi Bíróság elnökének leveléhez három dokumentumot mellékelünk.

Az első, amelyben Cserni János 2009. december 14-én hivatali felettesének bejelenti, hogy részt vesz a Galamus-csoport munkájában.

A második Cserni János 2007. július 16-án kelt levele, amelyben arról értesíti hivatali felettesét, Gatter Lászlót, hogy egyidejűleg azzal, hogy átvette tőle „a fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül velem szemben hozott írásbeli figyelmeztetést”, telefonon megkereste Kulcsár Anna, a Magyar Nemzet újságírója, hogy megérdeklődje tőle, tudomása van-e arról, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben.

A harmadik Cserni János „élménybeszámolója” arról, hogy 2010. szeptember 8-án, szerdán, még mielőtt a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló levelet a borítékból kivehette volna, felhívta Kulcsár Anna, a Magyar Nemzet újságírója, hogy megérdeklődje, igaz-e a hír, hogy fegyelmi eljárást indítottak ellene.

***

Végül a szerkesztő megjegyzése, aki Cserni Jánossal együtt alapító tagja A joggal a jogállamiságért egyesületnek: a 2007-es írásbeli figyelmeztetést Cserni János azért kapta, mert aláírta az egyesület nyílt levelét – 2006. október 4-én. A levélben A joggal a jogállamiságért egyesület arra kérte Sólyom Lászlót, hogy a törvényesen és demokratikusan megválasztott miniszterelnök megbuktatásánál tekintse fontosabb feladatának az Alkotmány, a demokratikus intézményrendszer, a köznyugalom és nem utolsósorban az állampolgárok biztonságának védelmét.

(Mihancsik Zsófia, felelős szerkesztő)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


A Fővárosi Bíróság elnökének fegyelmi eljárást kezdeményező levele


A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG
ELNÖKE
2010.E1.XV.F.8/2.
Melléklet: 1 db

DR. MIKÓ GERGELY úrnak,
a Fővárosi Bíróság Fegyelmi Bíróságának elnöke
Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Dr. Cserni János fővárosi bírósági tanácselnökkel szemben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt) 63. §-ának b/ pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt a Bjt. 64. § (1) bekezdés ál pontja alapján

fegyelmi eljárást

kezdeményezek.

Dr. Cserni János fővárosi bírósági tanácselnök többekkel együtt létrehozta a http://galamus.hu internetes oldalt, ahol rendszeresen publikál. Legutóbb 2010. szeptember 7-én tette közzé a mellékelt cikket. Már a cikkre figyelmet felhívó nyitólap „Cserni János A mártír harca", és az azt követő idézet „A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírák a döntéseik meghozatalánál csak a bizonyított tényeket és a jogviták eldöntéséhez szükséges jogszabályokat vehetik figyelembe... ebből egyenesen következik az is, hogy egy párt országgyűlési képviselője sem vonhat felelősségre valamely bírót az általa kifogásolt döntéséért, még akkor sem, ha Révész Máriusznak hívják." politikai állásfoglalásnak minősül, ugyanis Révész Máriusz a FIDESZ országgyűlési képviselőjeként tagja a 2006-os zavargásokat kivizsgáló országgyűlési bizottságnak. A Bjt. 22. § (1) bekezdése szerint a hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Következetes a fegyelmi bíróságok gyakorlata abban, hogy a bírák nem tehetnek olyan nyilatkozatot, amely politikai nézeteiket tükrözné és politikai álláspontjukat kifejezné.

A mellékelt cikkben ezen túlmenően dr. Cserni János megszegte a Bjt. 28. § (1) bekezdésében írt rendelkezéseket is, mely szerint a bíró köteles a tisztségéhez méltó kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat, vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná. Pl. a mellékelt cikkben saját magát korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalába beosztott „álbírónak”*, a Magyar Köztársaságot „állítólagos jogállamnak", a politikusokat pedig „bűnözőnek" nevezi stb.

A mellékelt cikk összességében, tartalmában, stílusában a jelenlegi kormánypártot, azon belül is pl. Révész Máriusz országgyűlési képviselőt kritizálja és a bíró egyértelmű politikai álláspontját tükrözi.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt. 22. § (1) bekezdése szerint a bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak. A 28. § (1) bekezdése szerint pedig a bírónak tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná. A Bjt. ezen rendelkezéseit az Alkotmány 50. § (3) bekezdéséből vette át. Az 1989. évi XLII. törvény indokolása - amely az Alkotmány 50. § (3) bekezdésében foglalt politikai tevékenység tilalmát bevezette - úgy fogalmaz, hogy a pártok működésével közvetlenül összefüggő tevékenységeken kívül, politikai tevékenységként kell értékelni mindenfajta, az országos, illetőleg a helyi szintű államügyekkel kapcsolatban nyilvánosan kifejezésre juttatott, vagy a nyilvánosságnak szánt állásfoglalást, nyilatkozatot (pl.: a tömegkommunikációs eszközök útján valamely politikai kérdéssel összefüggő megnyilatkozást, politikai demonstrációban való részvételt, illetőleg ott történő felszólalást, népszavazás kezdeményezésében való részvételt stb.). Az Alkotmánybíróság 38/1993. (VI.11.) határozatában pedig úgy fogalmazott, hogy „a függetlenséget kifejtő másik alkotmányi mondat - a bírák párttagságának és politikai tevékenységének tilalma - még egyértelműbbé teszi a bírói hatalom politikai semlegességét, sőt azt kifejezetten megköveteli."

A fent hivatkozott cikk egésze tehát - álláspontom szerint - kétséget kizáróan olyan politikai állásfoglalásnak minősül, amely meghaladja a bírák számára is rendelkezésre álló véleménynyilvánítás szabadságának kereteit. Egyértelműen állást foglal az Országgyűlés legnagyobb kormánypártjának tevékenységéről, ezzel megsértve a bírák politikai állásfoglalását tiltó szabályokat.

Tisztelt Fegyelmi Bíróság!

Dr. Cserni János fővárosi bírósági tanácselnököt Tel.070/2007. szám alatt írásbeli figyelmeztetésben részesítettem a 2007. július 13-án kelt és 2007. július 31-én jogerőre emelkedett határozatomban. A fegyelmi vétség igen hasonlatos volt a jelenlegi esettel, mert tanácselnök úr politikai állásfoglalást tett közzé egy országos hetilapban.

A fentiek alapján kérem, hogy a Tisztelt Fegyelmi Bíróság a vizsgálóbiztos kijelölése és vizsgálata alapján fegyelmi eljárást rendeljen el dr. Cserni János fővárosi bírósági tanácselnökkel szemben.

Kérem, hogy a fegyelmi eljárást a Bjt. VI. fejezete alapján lefolytatni szíveskedjék.

Budapest, 2010. szeptember 8.

Tisztelettel:

 

* Cserni János helyreigazítása: Volt hivatali kollégáim a cikk megjelenése után felhívták a figyelmemet arra, hogy nem ál-, hanem műbírónak neveztük egymást annak idején. A tíz évnyi, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalán kívül töltött idő után erre már rosszul emlékeztem, így az Érintettektől elnézést kérve a vitatott kifejezést a műbíró szóra cserélem.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Cserni János 2009. december 14-én kelt levele*, amelyben bejelenti, hogy részt vesz a Galamus-csoport munkájában


Dr. Gatter László úrnak,
a Fővárosi Bíróság elnökének
Fővárosi Bíróság
Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott, dr. Cserni János, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának bírája tájékoztatom Önt, hogy felkérést kaptam egy újonnan induló internetes laptól, a www.galamus.hu-tól arra, hogy írjak cikkeket számukra jogi/közéleti - nem politikai - témákban.

A felkérés teljesítése jövedelemszerzéssel nem jár.

Figyelemmel arra, hogy a bírósági határozatok és eljárások sajtó részéről történő bemutatása nagyon sok esetben minden szakmaiságot nélkülöz, illetve, hogy a bírák és a bíróságok helyzetével kapcsolatban az állampolgárok ismeretei hiányosak, a bíróság érdekében álló, hasznos együttműködéssel célszerű lenne mindannyiunk számára e megjelenési forma adta lehetőségek kihasználása. Ennek legjobb módját rövidebb interjúk formájában tartom elképzelhetőnek, szem előtt tartva a Bjt. azon rendelkezését, mely szerint bíró (így én sem) nem fogalmazhat meg véleményt bírósági ügyekről.

Budapest, 2009. december 14.

Tisztelettel
dr. Cserni János


* A levélre nem érkezett válasz


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Cserni János 2007. július 16-án kelt levele Gatter Lászlóhoz arról, hogy megkereste a Magyar Nemzet újságírója*


dr. Gatter László úrnak,
a Fővárosi Bíróság elnöke

Tisztelt Elnök Úr!

A mai napon 11 óra 50-perckor telefonon megkeresett Kulcsár Anna újságíró, aki megkérdezte tőlem, tudomásom van-e arról, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeztek velem szemben.

Az újságírót tájékoztattam róla, hogy ilyen kezdeményezésről nem tudok, és felhívtam figyelmét arra, hogy az ilyen információ jogosulatlan megszerzésével szolgálati titoksértést követne el. Tájékoztattam arról is, hogy fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a titokgazda.

Kulcsár Anna kérte, hogy a jövőben beszélgessek vele a bíróságok problémáiról, például arról, hogy  a Fővárosi Bíróság miért nem kap büntetőbírói státuszokat. Úgy éreztem, a számba kívánja adni azt a kijelentést, miszerint a Solt Pál vezette Legfelsőbb Bíróság nyomására került a Bjt-be  a bírák nyilatkozattételi tilalma, és  érdeklődött az alkotmánybírósági beadványom felől, valamint megkérdezte, hogy volt-e Elnök Úrnak az én elnökhelyettesi kinevezésemet célzó előterjesztése.

Mindezeket azért hozom Tisztelt Elnök Úr tudomására, mert a mai nap délelőttjén vettem át Öntől a fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül velem szemben hozott írásbeli figyelmeztetést, melynek átvételekor Elnök Úr kifejezetten felhívta figyelmemet a határozat minősítésére [hogy ugyanis az szolgálati titok. A jogszabály azóta megváltozott – a szerk.].

Budapest, 2007. július 16.

Tisztelettel
dr. Cserni János


* A levélre nem érkezett válasz


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Cserni János „élménybeszámolója” arról, hogy 2010. szeptember 8-án megkereste a Magyar Nemzet újságírója


2010. szeptember 8-án, 12 óra körül a Fővárosi Bíróság elnöke és helyettese egy-egy sporttáska, valamint egy szatyornyi xiloplast társaságában keresztezte utamat a folyosón. Köszöntünk is egymásnak, majd pár perccel később borítékot hozott a kézbesítő kolléga, amit átvettem, majd elmentem a jegyzőm szobájába dolgozni. Délután 13 óra tájban Kulcsár Anna, a Magyar Nemzet újságírója keresett, de csak munkatársaim voltak a szobámban. Később visszahívtam, mert kérte. Megkérdezte tőlem, hogy a legutóbbi cikkem miatt Gatter László nem adott-e hangot kifogásának. Érdeklődésemre ezt azzal pontosította, hogy nem indított-e fegyelmi eljárást ellenem. Mondtam, hogy még nem tudom, de valóban kaptam egy borítékot. Majd megkérdeztem tőle, hogy ugyanattól a személytől szerezte-e az információját, akitől 2007-ben, és elismertem, hogy fegyelmi ügyeimet illetően autentikus hírforrásnak tartom. Az újságírónő megnyugtatott, hogy most mástól hallott ilyen híreket, ugyanis a Pesti Központi Kerületi Bíróságon sok ismerőse van.

Az elnöki ügyintézés fordulatos útjai, tudniillik hogy a szomszéd épület előbb értesül a fegyelmimről, mint én, megleptek. Kulcsár Anna elmondta azt is, úgy tudja, hogy a jövő hétfőre összehívott összbírói értekezletet, amely az elnökhelyettesi állásra benyújtott pályázatomról szavazott volna, a Fővárosi Bíróság elnöke határozatlan időre elhalasztotta. Kulcsár Anna érdeklődésére, miszerint ezt azért tette-e, mert a fegyelmi eljárás vagy büntetés hatálya alatt álló bírót nem lehet kinevezni vezetőnek, csak azt tudtam mondani, hogy ebben a kérdésben Gatter László elnök tud felvilágosítást adni. Letettük a telefont, és felbontottam a borítékot. Az újságírónő tényleg autentikus hírforrásnak bizonyult.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!