Edd meg a spenótot, mert elvisz a Bajnai!



Az Orbán-rendszer kommunikációs gépezete olyan szédületesen kezd bedőlni saját propagandájának, hogy alig-alig lehet egy-egy állomását kimerítően elemezni. Fontos észrevenni, hogy a politikai ellenfeleik minősítésében nemcsak a szánnivaló ostobaságok feltűnőek, hanem az a fanatikus hit is, amelyet saját ostobaságaik iránt táplálnak. Nem zavarja a kommunikátorokat az sem, hogy az ingerült fenyegetőzéssel társított butaság tényleg egyre jobban a pártállami rendszereket idézi.

Gondolok például néhány olyan friss megnyilatkozásra, amelyek Bajnai Gordonról mint az ellenzék potenciális miniszterelnök-jelöltjéről szólnak. Az – a Fidesz ismeretében – egyáltalán nem meglepő, hogy amortizációs kampányba fogtak vele kapcsolatban, korábban vezető politikusaik büszkén vállalt pártfeladata volt ez Gyurcsány Ferencnél is. Van és lesz itt plakátozás, Hajdú-Bét-kivizsgálások sora, kártalanítás, libázás, tönkretétel, eladósítás, hazaárulás, külfölditőkének kiszolgáltatta stb. stb. reggel, délben, este. Amit mostanában kezdtek vele csinálni, az először is hamarosan totálissá válik, vagyis minden rosszal Bajnait fogják majd vádolni, másodszor, ebből következően, előbb-utóbb a dolog fokozhatatlanná növekedik és még inkább önmaga paródiája lesz, mint amennyire már most is az.

A jellemző, viccesen tragikus (amolyan Virág elvtársra emlékeztető) „Bajnai-gárda” minősítés copyrightja alighanem Kósa Lajost illeti. Március elején a Fidesz székházba behatoló egyetemisták kapcsán beszélt arról, hogy a „demokráciát ért súlyos támadás” (!) mögött Bajnai alakját vélte felfedezni, aki gárda módra szervezett zsoldosait rászabadította a békés össznemzeti építkezés szimbólumának tekintett pártja épületére. (A néhány tucat egyetemista tüntetése egyébként a fideszes agytrösztben úgy csapódott le, mintha nagyhatalmak hadseregei lépték volna át határainkat vagy bombáznák a fővárost. Nemcsak dobálóztak az olyan jelzőkkel, mint „erőszakos”, „demokráciaellenes” stb. – sajnos el is hitték a saját propagandájukat. Most ki sem térnék arra, hogy börtönviselt futballhuligánokból szervezett őrző-védő gárdára van a pártnak szüksége a demokráciára és a jogállamiságra emlékeztető eszköztelen fiatalokkal, diáklányokkal szemben. Meg Kósának arról az arcátlanságáról se beszélnék, hogy azt mondta: „demokráciában az a szokás, hogy az érveinket elmondjuk, és ha kell, legális eszközökkel képviseljük őket” – 2006 őszén erről bizony más volt a véleménye!)

Szóval most úgy látják, a gonosz Bajnai az egyetemistákból földalatti félkatonai osztagokat szervez, és akcióik megfélemlítik a kormány mellett álló igaz magyarságot. Hiába tiltakozott az Együtt 2014 a társítás ellen, mondván, hogy semmi közük az akcióhoz, a Fideszben meg sem hallották (nem is akarták), mert nem sokkal később Kocsis Máté is Bajnai-gárdistákat vizionált, és a volt miniszterelnököt felszólította, hogy vonja vissza az általa felheccelt (!) fiatalokat. Úgy gondolná az ember, hogy a hülyeségnek nincs határa, illetve hogy azért a célon túllőtt politikusi nyilatkozatok után csak visszatérnek a rendes kerékvágásba.

De nem, Hoppál Péter Fidesz-szóvivő a Magyarországot elmarasztaló Amnesty International-jelentés hátterében is fel tudta fedezni a „Bajnai gárda” nemzetellenes aknamunkáját.

Pár nappal később Soltész Miklós államtitkár adta tanúbizonyságát annak, hogy a Fidesz-kommunikáció milyen mértékben szakadt el a hétköznapi valóságtól, illetve a józan észtől. Egyes fiatalok megzavartak egy egyébként kudarcba fulladt és megdöbbentően bornírt állami társkereső táncos rendezvényt: a jól tájékozott állami vezető kapásból „bajnaista anarchistáknak” (!) minősítette őket, majd meg sem lepődve saját kijelentésén, tovább is fűzte a hatalom által sulykolt paranoiás elméletet: „Erőszakos módon szeretne kormányra jutni az a szervezet, amely annak ellenére, hogy az összetartozást és az együttműködést tűzi zászlajára, minden közösségépítő rendezvényt rombolni akar.” (Mondom, az erőszakos hatalommegragadást azért tulajdonította Bajnainak, mert néhány fiatal kifigurázta az érdektelenségben cuppogó állami társkeresőt.)

De mindezt a másik jól képzett Fidesz-szóvivő a Hallgatói Hálózat minapi EMMI-épületet jelképesen „elfoglaló” performansza kapcsán is ki tudta fejteni. Zsigó Róbert szerint „a Bajnai gárda újra megvillantotta, hogy nem okoz neki gondot egy kis erőszakos randalírozás, egy-két épület elfoglalása, hiszen a Fidesz-székház korábbi elfoglalása után egy minisztériumba mentek és ott erőszakoskodtak”. A fideszes kommunikáció pártállami irányát jelzi, hogy a kormány másik prominense, Zsigóval ellentétben, nem erőszakos, minisztériumfoglaló támadásnak, hanem „szóra sem érdemesnek” minősítette a történteket, persze azért Hoffmann Rózsa is a demokráciával ellentétesnek látta a HaHa akcióját.

A pártállami jelleget az mutatja, hogy egy kizárólagos hatalommal rendelkező politikai pártot gyakran skizofrén kommunikáció jellemez: nem tudja eldönteni, hogy fölényesen rálegyintsen gyengének, nem létezőnek tekintett ellenségére, vagy épp ellenkezőleg, óriási méretű veszedelem, gigantikus támadás vizionálásával erősítse önmaga kiválasztottságát, addig ijesztgesse magát az ellenséggel, amíg nem látja benne a félelmetes ellenség vicsorgó arcát, amely ellentámadásra ösztönöz. Ezek a szerepek néha gyorsan váltják egymást.

Az Orbán-rendszer elrugaszkodott a magyar valóságtól és belemerevedett a saját ostoba szerepébe. Elveszítette a humorérzékét, ezért érzéketlen, sőt ingerült, ha valaki tőle függetlenül néha még jól is meri érezni magát. (Vele szemben pláne.) Visszatérve Bajnaira és a neki tulajdonított szerepre: nyilvánvaló, hogy a volt miniszterelnök miatt páni félelem lett úrrá Orbánon és ezáltal a környezetén is. Az is egyértelmű, hogy mivel a nagyhatalmú kormányfő magát a kizárólagos „jó”-nak képzeli, Bajnai, aki őt a választáson le akarja győzni és a kizárólag őt megiullető kormányfői helyre igyekszik, csak a megtestesült „gonosz” lehet. Ezért nem meglepő, hogy a párt propagandistái már Bajnait látnak a kormányzat valódi arculatának minden leleplezése mögött, ingerültté teszi őket az önnön kizárólagosságától megszédült hatalom minden kifigurázása. Ismerve a Fidesz-hívők fanatizmusát, összeesküvés-elméletek iránti fogékonyságát, valamint realitásérzékének egyre aggasztóbb hiányát, nem csodálkoznék azon, ha „anarchista bajnaistákat” és „gárdát” már nemcsak a kormányellenes megmozdulások vagy a magyar kabinetet érő külföldi kritikák mögött fedeznének fel. Hiszen ha már főgonoszt csináltak maguknak Bajnaiból, akkor a vallásos révületű orbánisták őt fogják majd felelőssé tenni a Velencei Bizottságnak az alaptörvényről szóló állásfoglalásáért, a forint gyengüléséért, aztán majd a rossz időjárásért, a jégverésért, az árvízért, a magyar futballválogatott bekapott góljaiért, a vonatok késéséért stb. – és ami igazán szomorú, hogy ezt komolyan el is hiszik majd. Már attól félek, a fideszes anyuka így fogja riogatni a nemzeti együttműködés rendszerének óvodáskorú utánpótlását: edd meg a spenótot, mert ha rossz leszel, elvisz a Bajnai!



Fazekas Csaba


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!