rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 7.

Siker-e a világkongresszus és benne Orbán beszéde?
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke

Bolgár György: - Véget ért a zsidó világkongresszus ülése?

Feldmájer Péter: - Ebben a pillanatban jöttek ki a küldöttek, egy igen felemelő záróünnepség után befejeződött az ülés.

– Mi az Ön benyomása most, hogy már mindent tudunk, és Ön is mindent tud, illetve Ön többet tud, mint mi. Lezárult ez a háromnapos tanácskozás, sok érdekes kommentár hangzott el, fontos felszólalások hangzottak el, és ugye a vita folyik arról, hogy mennyire lehet elégedett a magyar társadalom és például a zsidó közösség azzal, amit a magyar miniszterelnök elmondott a zsidó világkongresszus előtt. Szóval összefoglalóan kezdjük ezzel, Önnek mi a benyomása arról ami történt?

– Rendkívül pozitív. Azt gondolom, hogy egy hibátlan rendezést sikerült megszerveznie a Mazsihisznek és a zsidó világkongresszusnak. És mindenki, aki ebben részt vett, köszönetet érdemel. Azt gondolom, hogy ilyen rendezvény nagyon régen volt Magyarországon, és ennyire nyugodt és ennyire összeszedett rendezvényt én nem láttam még nagyon a zsidó világkongresszus közgyűlései, bizottsági ülései során.

– Vannak olyan kommentárok, amelyek szerint Ön túl megengedő volt Orbán Viktor miniszterelnök beszédével kapcsolatban. Egyértelműen üdvözölte. Miközben a zsidó világkongresszus több külföldi résztvevője hiányolta a miniszterelnök beszédéből a konkrétumokat. Igaz, hogy például éppen most olvasom, hogy Ronald Lauder, az elnök egy nyilatkozatban azt mondta, hogy bár itt Budapesten a miniszterelnök nem szólt külön a Jobbikról, de egy izraeli lapnak adott nyilatkozatában néhány nappal ezelőtt kifejezetten komoly veszélynek tüntette fel a Jobbikot, és ez számára megnyugtató. Szóval visszatérve az Ön értékelésére és az Önt ért esetleges bírálatokra, mit gondol, hogy mennyire komolyan vehetők ezek a kritikák?

– Azt gondolom, most már tudjuk, hogy semennyire. Lauder elnök úr azt mondta most a záróbeszédében, hogy ő nagyon sajnálja, hogy nem ismerte ezt az interjút vasárnap, mert ha ismerte volna, akkor nem adták volna ki azt a közleményt, amit kiadtak. Hát mondhatjuk úgy is, hogy kvázi bocsánatot kért ezért a tévedéséért. Én azt gondolom, hogy ez nagyon világos, egyértelmű beszéd volt, és mindennél többet mondott el, hogy felolvasta a küldötteknek ezt a cikket, illetve a cikknek azt a részét, amely a Jobbikra vonatkozott. És így mindenki láthatta, hallhatta, hogy mi hangzott el. Én már hétfőn reggel is mondtam a Klubrádióban, hogy a miniszterelnök beszédét együtt kell értékelni a megjelent nyilatkozatával. Azt azonban ne tőlem kérdezze meg, hogy létezik az, hogy a zsidó világkongresszus küldöttei vasárnap nem ismerték a pénteken megjelent interjút. Azt gondolom, ha a miniszterelnök ad egy interjút egy ilyen fontos témában, akkor lenni kellett volna valakinek, aki az interjút lefordítja és megfelelő példányban a küldöttek rendelkezésére bocsátja.

– Mondjuk a magyar kormányfő stábjából, hiszen van nemzetközi kommunikációért felelős stábja, és ennél fontosabb, mint hogy a zsidó világkongresszus résztvevőit erről tájékoztassák, már amennyiben akarják, nemigen lett volna. Főleg, ha a miniszterelnök a beszédében nem ismétli meg azokat a kitételeket. Úgyhogy ez nyilvánvalóan valamiféle kommunikációs hiba.

– Nem az én dolgom ezt eldönteni. Egyet meg tudok mondani, hogy nem a zsidó világkongresszus és nem a Mazsihisz dolga lett volna, hogy ezt a cikket megfelelő módon a küldöttek tudomására hozza.

– Visszatérve még Orbán Viktor megjelenésére és beszédére, kinek volt az ötlete vagy elképzelése vagy elvárása, hogy a miniszterelnök szólaljon fel? Orbán Viktor jelentkezett be, hogy ha idejön a zsidó világkongresszus, akkor ő szeretne beszédet mondani, vagy Ronald Lauder kérte őt meg erre, esetleg Ön, Feldmájer úr, vagy hogy működött ez?

– Teljesen világos volt számomra, amikor arról kezdtünk beszélni a zsidó világkongresszus illetékeseivel, hogy szeretnénk ha idejönne a zsidó világkongresszus közgyűlése – ugye először az idők folyamán Magyarországra és másodszor Európába –, hogy az nem lehet, hogy minden más országban, ahol szoktunk ülésezni, el szokott jönni vagy az államfő beszédet mondani vagy a miniszterelnök, Izraelben általában mind a kettő eljön beszédet mondani. Így nem lehet az, hogy ha Magyarországra jönnek, akkor a miniszterelnök ne beszéljen. Ezért kerestem fel a miniszterelnököt, és tisztáztam vele, hogy ha kap egy ilyen meghívást, elfogadja-e vagy nem fogadja el. Minekután ő átgondolva a dolgot, néhány másodperc múlva azt mondta, hogy vendéglátó emberek a magyar emberek, és természetesen eljön és felszólal. Ezek után tudtuk véglegesíteni, hogy itt lesz Budapesten ez a rendezvény.

– Magyarán egy hármas közös szándék volt ez a zsidó világkongresszus vezetőitől, Öntől és persze a miniszterelnöktől.

– Természetesen. Ez a meghívás nyilvánvaló volt, de az is nyilvánvaló volt, hogy addig nem fog formális meghívást kiadni sem a Mazsihisz, sem a zsidó világkongresszus közgyűlésre, amíg nem tudjuk, hogy arra igenlő választ kapunk-e.

– Azt mondja, hogy formális meghívás. Ki küldte a formális meghívót a miniszterelnöknek?

– A formális meghívót néhány héttel később Lauder úr és én írtuk alá.

– Egy dolgot még a végére, hogy ugye sokan többféleképpen értékelték azért a hazai sajtóban is meg a politikai életben is Orbán Viktor beszédét, volt, aki egyértelműnek találta, volt, aki talált benne hiányosságokat, mert kellett volna azért utalnia arra, hogy Magyarországon milyen antiszemita jelenségek voltak és vannak, amelyeket ő tűrhetetlennek tart általánosságban. De mit gondol annak alapján, amit ő elmondott itt, illetve az izraeli lapnak adott nyilatkozatában? Elegendő hivatkozási alap lesz-e arra, hogy ha a jövőben hasonló jelenségek zajlanak Magyarországon, mint amelyek az elmúlt években voltak és sajnos ma is vannak, akkor a kormányt fel lehet-e szólítani határozott cselekvésre?

– Én azt gondolom, hogy hivatkozási alapnak ezek az elmondott mondatok, ha csak a beszédet nézzük is, elegendő lesznek. Az, hogy olyan döntések születnek-e, amelyek ebből a beszédből, illetőleg az újságnyilatkozatból következnek, azt a jövő fogja megmutatni. Én nagyon remélem, hogy ez így fog történni. Előbb meg kell születni egy akaratnak, az akaratot ki kell fejezni, most ezen a ponton vagyunk. Aztán hogy végrehajtják-e az akaratot vagy közben mást gondolnak, ezt én nem tudom megmondani. Azzal mindenesetre sokkal előbbre vagyunk most, mint a korábbi időkben, hogy mindenki hallhatta, mindenki tapasztalhatta, hogy mi a kormányfő és ehhez képest a kormány akarata, legalábbis mit nyilvánítanak ki, és ez szerintem egy demokráciában irányadó kell hogy legyen a kormány összes szervére. És minekutána egy pártvezetőről is van szó, akkor a párthoz tartozó emberek, a pártot követő emberek is nyilván átgondolják, hogy mi a helyes lépés, hogyan illik gondolkodni. Ahogy a miniszterelnök mondta, idézzük őt, ha már erről beszélgetünk, ugye ő úgy mondta, hogy vannak jó emberek vagy rossz emberek, és hát akkor ehhez kell igazítani a magatartást. Magyarra lefordítva, hogy ne ilyen rébuszokban beszéljünk, most mindenki megérthette, hogy nem illik mondjuk zsidózni a buszon annak, aki úgy gondolja, hogy ő a konzervatív táborhoz tartozik, nem pedig a szélsőjobbhoz.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!