Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 07.02.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN

2010. június
„A reformok irányát mi választottuk, a tempóját a szükség diktálta” – Gyurcsány Ferenccel beszélget Pikó András
Mozgó Világ online

…a magyar társadalom egészében Gyurcsány bizalmi indexe már szinte nem is mérhető. Képletesen fogalmazva: ön az egyetlen ismert gyógyszer a baloldal bajaira, de ennek a gyógyszernek a mellékhatásai akár meg is ölhetik a beteget.”

„Fogalmazzunk világosabban! Nem rólam kell beszélni, mert nem magamat próbálom eladni. Ezért aztán nem engem kell megvenni. Persze vannak ambícióim, az, hogy a gondolataim hassanak. Az ön által jelzett konfliktus akkor állna fenn, ha azt ambicionálnám, hogy vezessem a pártot.

Sokan oktalan magabiztosságként fogják értelmezni, de mégis muszáj azt mondanom: az az egyetlen lehetőségünk, hogy nyugatossá próbáljuk formálni Magyarországot. Az én politikai krédóm nagyon közel áll ahhoz a szellemiséghez, amit a kilencvenes évek második felének Fidesze képviselt, azaz a polgári Magyarország víziójához. Persze én máshonnan jövök, más kultúrából táplálkozom, más a politikai szocializációm mintázata. A polgári Magyarország eszményét föladta a Fidesz és vele a magyar jobboldal nagyobb része is. A baloldal eszmei értelemben hezitatív 1989 óta. Konfliktusos sokszínűsége nemegyszer csak üres pragmatizmusban volt feloldható. Más okok mellett ez is oka annak, hogy valódi politizálás helyett egyfajta ügyintéző jelleg válik meghatározóvá a mi oldalunkon.

Mélyen hiszem, hogy történelmileg nekünk van igazunk. Bármely közösség – és ebbe beleértem a nemzetet is – teljesítménye tagjai erőfeszítésében gyökeredzik. Nincsen tőlünk független Magyarország. Az a demodernizációs hullám, ami egyébként eluralta a jobboldalt, akarva-akaratlanul megerősíti az alattvalói attitűdöt ebben a félpolgári Magyarországban. Vitányi Iván azt mondaná, hogy félpolgári-félfeudális Magyarországban. Azt a reményt, azt a megalapozatlan reményt táplálja, amelyet egyébként a mi 2002–2003-as kormányzásunk is erősített, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül is jobban élhetsz. Most ha egy országban ez az attitűd eluralkodik, ez egyenes út a lecsúszáshoz…

Van a háttérben egy a kormányzásunktól majdnem független illúzióvesztési folyamat az egész rendszerváltozással kapcsolatosan. Az illúzióvesztés felöleli az elmúlt húsz évet. Többségünk nem szabadságot akart felelősséggel, hanem gazdagodást és biztonságot. A csalódás törvényszerű volt, sokan újra akarják gombolni a mellényt. Mi több: forradalomról ábrándoznak. Nem tagadom, miközben értem, hogy miért történik mindez, beleborzongok a látványba, ahogy egy újabb önmegsemmisítő illúzióba menetel az ország.

…az én szenvedélyem legkevésbé várt hatása és következménye, hogy ellenfeleim, a jobboldal jelentős része elképesztő dühvel, nemegyszer megbélyegző utálattal és talán félelemmel is fordult felém. A magyar jobboldal Orbán Viktorig bezárólag olyan ellenfelet látott vagy lát bennem mind a mai napig, akitől meg kell szabadulni, bármi áron.

Minden korszaknak megvan az uralkodó eszméje. Az elmúlt húsz év elsősorban a rendszerváltozásban testet öltő szabadságvágyból és annak kultúrájából táplálkozott. Nyugati világba integrálódó szabad, polgári világot próbáltunk teremteni. Ez a szándék volt a fő integráló erő a politikában. De aztán valami elkezdett megváltozni. A szabadság eszméjét, a szabadság lelkesítő tüzét fölváltja valami más, az aggodalom, a tétovaság, a félelem a felelősségtől, a versenytől. A befelé fordulásra való hajlam, a múltba fordulás nem magyar jelenség…. Nem gondolom, hogy van időtlen magyar néplélek.”

Ha 2006-ban „nem kerülünk bele egy költségvetési szükséghelyzetbe, akkor szabadabban választhattuk volna meg reformpolitikánk tempóját. De a sebesség tekintetében nem volt nagy mozgásterünk. Ha két és fél év alatt több mint ezermilliárddal kell csökkenteni a hiányt, akkor rohamtempóban kell szerkezeti átalakításokat csinálni, mert ennyivel kevesebb pénzből már nem tarthatóak fenn a régi rendszerek. Ugye, emlékszik rá, hogy 2008-ra egyensúlyközelbe kerültünk, év végére 3,8 százalék volt a hiány?”

„A reformok irányát mi választottuk, a tempóját a szükség diktálta. 2001 és 2006 között 1500 milliárd forinttal költöttük túl magunkat. Ebből 800 milliárd a Medgyessy kétszer 100 napos programja, 500 milliárd az Orbán-féle köztisztviselői béremelés, lakástámogatás és 200 milliárd az én áfacsökkentésem. Ezek az arányok.”

„…Az a fajta ön- és országemésztő akarnokság, ami jellemezte a Fideszt és az elnökét, hogy állandóan kormányt akart buktatni, izgett-mozgott, hogy ’hadd jöjjek már én!’, ezt nem kell átvennünk.”

„2006 nyarán …azt hittem, hogy csendben is irányt lehet váltani és kiigazítani. Tévedtem.

„…jelentős részben rajtunk múlott, hogy az ’őszödi’ beszéd meg tudja-e őrizni az eredeti üzenetét, vagy a hazugságbeszéd bélyegét fogja végérvényesen megkapni.”

„De világos, hogy ez akkor működött volna, ha a párt nagyon beleáll. Ismert az a sztori: néhány héttel ezelőtt az amerikai képviselőház elfogadta az egészségügyi reform bevezetését, és a bekapcsolt mikrofonban azt mondta Cheney: it’s a big fucking deal, magyarul (bocsánat): ’ez kib….tt nagy ügy’. Nahát! Ilyet mond egy politikus! A republikánusok föl voltak háborodva természetesen. És mit csinált a demokrata párt? Védekezett? Menekült? Nem. Helyette megismételte, yes, this is a big fucking deal, we are very proud of it. És pólókat kezdett osztogatni ezzel a három betűvel: BFD. Ezek ugye a Big Fucking Deal kezdőbetűi. Megcsinálták, megvédték, és büszkék voltak rá.”

„A 2006 októberében készült felmérések tanúsága szerint az emberek túlnyomó többsége azt mondta, hogy a rendőröknek volt igazuk, nem a rendbontóknak. Ma mit gondol az emberek többsége? Azt, hogy a rendőrségnek nincs igaza. Miért? Mert négy éven át reggel, délben, este ezt szajkózták nekik. Ha kellett, akkor Morvai Krisztinát utaztatták Brüsszelbe, ha kellett, kiadványt készítettek róla, ha kellett, konferenciát csináltak, és gátlástalanul azt hazudták, hogy emberek szemét lőtték ki…”

„A politika nem olyan egyszerű, mint levest rendelni az étteremben. A vendég rendel, a pincér hozza. A politikában a politikus befolyásolja a választót. A példánál maradva megpróbálja rábeszélni erre vagy arra az ételre. Én is ezt teszem. Ma talán nem vagyunk többségben, de holnapra megváltozhatnak az arányok.”

„Nem gondolom, hogy olyan pártot kéne csinálni, amelynek csak modernizációs karaktere van. Az önmagában legfeljebb egy húszszázalékos párt. Viszont nagyon is így gondolom, hogy ennek kell lennie a vivőerőnek, amelyet aztán kiegészít nagyon sok más áramlat. Így lehet nagy pártot csinálni. Európában mindenütt azt mondják, hogy a baloldali pártok minden bizonnyal koalícióban lesznek újra kormányképesek.”

„Van egy jól modellezhető evolúciója az európai pártfejlődésnek. A századelő nagy osztálypártjai a belül éles osztályhatárokkal tagolt társadalmi viszonyokat képezték le. A második világháború után épülő demokratikus jóléti társadalmakban a középosztályok igényeihez igazodott a politika, mindenki középre igyekezett, így jöttek létre a nagy bal- és jobboldali néppártok, amelyeket egy idő után alig lehet megkülönböztetni egymástól. A mostani időszaknak, ennek a poszt-posztmodernnek pedig az a jellemzője, hogy a korábban egységes középosztály kisebb csoportokra törik, csökken a nagy pártok vonzereje, széleik letöredeznek, egy-egy ügyre, egy-egy kiscsoport képviseletére önálló politikai képződmények jelennek meg. Magyarország még nem illik bele a trendbe, különösen a Fidesz nem, a mostani hatalmas nagy támogatottságával.”

Én azt látom, hogy a választók jelentős része szemében mi unalmasak vagyunk, lejárt lemez. Az a közel egymillió ember, aki ránk szavazott, sokfajta kötődés okán itt van, de ha arra épül a párt politikája, hogy őket hogyan tartjuk meg, akkor bajban leszünk, mert be fogunk szorulni tizenöt és húsz százalék közé.”

2010. június 30.
Rónay Tamás: Radicova nagy ugrása
Népszava online

„Szlovákia megalakulása óta a politika nem volt nőközpontú. …Igaz, amikor Mikulás Dzurinda és kormánya került hatalomra, a nőknek is egyre fontosabb szerep jutott.”
„Mégsem nem változott meg az az általános hozzáállás, amely szerint a politizálás inkább a férfiak dolga.”
„Márciusban egy hírportál készített röpke összefoglalót az ország ismert női politikusairól. …feltűnt Iveta Radicová neve is, akit az internetes szavazáson az olvasók ’a Szlovákiát legjobban képviselő nőnek’ választottak.
„Befolyása pedig tovább nőhet, olyannyira, hogy Európa egyik legfontosabb női politikusává válhat, amennyiben valóban őt teszik meg a szlovák kormány fejének.”
„Pedig Iveta Radicová nem politikusnak készült. Meg sem fordult a fejében, hogy egyszer akár parlamenti képviselő legyen.”
„A bársonyos forradalmat követően terelődött figyelme a politika felé. …Közben egyetemi oktatóként „a szociológiához is hű maradt... 2005-ben pedig a szociológia professzora lett.”
„ …A ’nagy ugrás’ 2005-ben következett be, amikor Mikulás Dzurinda munkaügyi miniszterré tette meg kormányában.
Ezt az évet azonban súlyos tragédia is beárnyékolta. Ötvenéves korában váratlanul szívinfarktusban elhunyt [a férje,] Stano Radic. Iveta a munkában próbált vigaszt találni, reggeltől estig a kormányhivatalban töltötte idejét. Miniszteri mandátuma - a Dzurinda-kormány bukásával - 2006 júliusában járt le…”
„Radicová 2006-ben lett az SDKÚ tagja, s az év novemberében a párt alelnökévé választották. Emberi megnyilvánulásainak, visszafogott, rokonszenves stílusának köszönhetően a 2006-os parlamenti választáson ő kapta a legtöbb szavazatot az SDKÚ jelöltjei közül. Az új parlament szociális bizottságának alelnökeként ténykedett. Elsősorban a foglalkoztatottsággal, a kirekesztettekkel és a gyermekek jogaival foglalkozott.”
„2009-ben az ellenzék immár messze legnépszerűbb politikusát, Iveta Radicovát kérték fel Dzurindáék arra, vegye fel a kesztyűt az elnökválasztáson az újrainduló Ivan Gasparoviccsal szemben. Iveta tulajdonképpen reménytelen feladatra vállalkozott, hiszen a közvéleménykutatások egytől egyig Gasparovic megsemmisítő győzelmét vetítették előre. Ám …Radicová kiválóan helyt állt, a második fordulóban 44,5 százalékot szerzett. Pozsonyban és a magyar lakta területeken például megsemmisítő vereséget mért Gasparovicra.”
„… az idei parlamenti választáson ő lett az SDKÚ listavezetője, miközben Dzurinda megőrizte a pártelnöki tisztséget.”
„A szlovák ellenzék kisebb meglepetésre megnyerte a választást, így minden bizonnyal Radicová ülhet a kormányfői székbe. Nem lesz könnyű dolga, hiszen különböző nézetű pártokat kell közös nevezőre juttatnia. De emberségét, kompromisszumkészségét ismerve minden nehézséget leküzd majd.”

2010. június 28.
"Úgy hülyeség, ahogy van" - Vélemények Schmitt Pál államfői elképzeléseiről
Stop

„Az új alkotmánynak olyannak kell lennie, hogy akár Szent István intelmeivel, az Aranybullával vagy a vérszerződéssel is össze lehessen vetni - mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke államfőjelölti meghallgatásán a Fidesz-KDNP-frakciószövetség előtt.”

„’Úgy hülyeség, ahogy van’ - summázta véleményét Ripp Zoltán történész, majd hozzátette: ’se füle, se farka’ ennek a mondatnak. Szerinte egy történész nem tud mit kezdeni ezzel a kijelentéssel, amelynek csupán annyi az üzenete, hogy (a fideszesek) ’igyekeznek a múlthoz kötni a jelen mocsokságait’.”
„Ennél árnyaltabban és bővebben fejtette ki álláspontját Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke. ’Érdekes’ - kommentálta a schmitti mondatot, majd kifejtette, hogy az egyes fogalmakat csak történelmi összefüggésrendszerükben szabad vizsgálni. ’Egy félnomád társadalom rítusai, megoldásai igen kevéssé alkalmazhatóak egy 21. századiban’ - tette hozzá a vérszerződésre utalva.”
„Gábor György vallásfilozófus az államfői szék várományosának kijelentése kapcsán rámutatott, hogy például egyes, főként észak-európai országok alkotmányában szerepel az államegyház említése, de ott mindenki tisztában van azzal, hogy ennek csupán tradicionális okai vannak, valójában afféle színpadi kellékként őrződött meg az idevágó passzus. Ha új alaptörvény készül, amelybe beemelnek avítt elemeket, az jogfilozófiailag visszalépés, amelynek lehetnek káros következményei, mivel attól kezdve hivatkozási alapul szolgálhatnak.”

2010. június 27.
Nyerhet-e Tarlós István ?
törökgáborelemez (Török Gábor blogja)

„Hogy is volt ez 2006-ban? Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után tartott önkormányzati választáson tarolt az ellenzéki Fidesz…A koronaékszert, a főpolgármesteri címet azonban nem sikerült megszerezni: a már akkor is erősen amortizálódott Demszky Gábor közel 13 ezer szavazattal többet kapott a hivatalosan független jelöltként induló Tarlósnál.”

„A volt óbudai polgármester eredményét sokan egyértelmű sikernek próbálták beállítani, az igazság azonban az, hogy inkább a félig üres-félig tele pohárhoz hasonlított a helyzet. Tarlós Istvánt 349 ezren választották, míg a Fidesz listája 332 ezer voksot kapott. …Az adatok tanulmányozása alapján ráadásul úgy látszik, hogy leginkább a MIÉP szavazóira gyakorolhatott vonzerőt: a radikális párt listán közel 9 ezerrel több szavazatot kapott, mint jelöltje. Tarlós… egy erősen elhasználódott Demszkyvel szemben sem tudott belemarni a baloldali-liberális táborba. Márpedig az összes eddigi választás bizonyította, hogy a fővárosban akkor is jelentős erőt képvisel ez a tábor, ha amúgy az országban erősen jobbra lendül az inga.”

„A korábbi tapasztalatok alapján legfeljebb annyit mondhatunk: ha Tarlós képes lesz a Jobbik szavazótáborának egy részét elcsábítani, és a másik oldalon az összes párt (különösen az MSZP és az LMP) nem sorakozik fel egy jelölt mögött, az egyfordulós választás toronymagas esélyese a Fidesz politikusa lesz. Tarlós ebben az esetben akkor is könnyedén nyerhet, ha egy darab szavazót sem szólít meg a Fidesztől balra álló körből. Amennyiben azonban - valamilyen konstrukcióban - a végére mégis egy komoly ellenzéki ellenfele lesz, ráadásul a listán a Jobbikra voksolók jelentős része sem szavaz át rá, kétesélyessé, kiszámíthatatlanná válhat a küzdelem. Ebben az esetben az sem kizárt, a kormányoldal nagyon fogja bánni, hogy nem olyan jelöltet választott, akinek a nem elkötelezett jobboldali szavazók egy részének megszólítására is esélye lett volna…”

2010. június 26.
Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Origo

„Nem oldja meg az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét megnehezítő legsúlyosabb problémákat az alkotmánybírók megválasztásának új szabályait lefektető fideszes javaslat az Ab több korábbi tagja szerint. A testület [origo] által megkérdezett egykori tagjai szerint az új szabályok sem küszöbölik ki a rosszul működő, a politikai kiegyensúlyozottságot szem előtt tartó korábbi jelölési eljárás hibáit.”

„…A Fidesz javaslata szerint a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel tölti fel az Ab-t.”

„Többek között ezt kifogásolta a köztársasági elnök, amikor hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a törvénymódosítást…”

„Az alkotmány korábban úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot”.

Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke „szerint lehet, hogy a Fidesz által kidolgozott új rendszerben olajozottabban megy majd az alkotmánybírák megválasztása, de csak addig, amíg meg nem változnak a parlamenti erőviszonyok. Ha a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többségét, a jelölőbizottságban ismét patthelyzet alakulhat ki, és ’ugyanaz folytatódna, ami eddig volt’. Erdei szerint a régi rendszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozta az Ab-t, de legalább biztosított némi kiegyensúlyozottságot, és konszenzusra kényszeríttette a frakciókat.”

„Sokkal keményebben bírálta az új jelölési rendszert Kilényi Géza, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Ab tagja. Kilényi az [origo]-nak azt mondta: ’ha ezen az úton haladunk, amit most kijelöltek, akkor rövid időn belül csupa pártkatona fog ülni az Alkotmánybíróságon, ennél már az is jobb, ha beszüntetik az alkotmánybíráskodást’.

A korábbi alkotmánybíró szerint még az sem lenne elegendő, ha a jelölésbe bevonnák a köztársasági elnököt, ugyanis az államfőt is a parlamenti frakciók választják. Kilényi szerint van olyan megoldás, amivel növelni lehetne az Ab függetlenségét. Ilyen az olasz rendszer, ahol a tizenöt fős testületből ötöt a szakmai szervezetek ajánlása alapján az államfő, ötöt a bíróság legfelsőbb szervei jelölnek, és csak ötöt a parlament, így az alkotmánybírák kétharmada Olaszországban pártsemleges szakember.”

Az 1990 és 1999 között alkotmánybíróként dolgozó „Vörös Imre szerint az is érthető, hogy a politika megpróbálja ’beszívni’ az Ab-t. Azzal, hogy az Ab törvényeket semmisíthet meg, befolyásolja a kormány politikáját, ezért minden kormányzópárt abban érdekelt, hogy ezeket a hatásokat kivédje - állította Vörös.

Vörös szerint az új jelölési rendszer épp a kétharmados Fidesz-támogatással megválasztott alkotmánybírákkal szúrhat ki: ’még ha kiváló szakemberek is kerülnek a testületbe, akkor is rájuk vetül majd a jelölés árnyéka’. Vörös szerint az új jelölési szabályok hosszú távon az Ab tekintélyét is kikezdhetik.”

2010. június 24.
Lányi: a Fidesz nem tudott megszabadulni a pártállami örökségektől
Jam. ATV, videóval

„A szocialista-liberális koalíció gyalázatos kormányzása után az ország szeretett volna bízni és szeretne bízni új vezetőiben, ezt a bizalmat azonban ez a lépés alááshatja, maga a döntés ténye, s az eljárás külön” – jelentette ki Schmitt Pál jelölésével összefüggésben Lányi András.
A Sólyom László újraválasztását szorgalmazó Védegylet és az Élőlánc Mozgalom alapítója szerint Sólyom az elmúlt 20 év politikai szereplői közül azon kevesek közé tartozik, „akinek az erkölcsi és szakmai  tekintélyét még ellenfelei sem vonták kétségbe”.
„Az egy nagyon rossz üzenet, amikor az ő helyére egy politikailag és szakmailag kevéssé súlyos, kizárólag a saját pártjától függő ember kerül, s más vezető tisztségekben is hasonló változásokat tapasztalunk.”
„… a Fidesz a kétharmados többség birtokában megengedhetné magának, hogy úgy vigye végbe a régóta esedékes változásokat … hogy azt valóban  széles egyetértés, összefogás, nyílt párbeszéd teremti meg, hiszen egységről, összefogásról beszéltek. Ennek a folyamatnak gyakorlatilag az ellenkezője zajlik…”
„Előrelépést vártunk ettől a csökevényes, pártállami örökségeket hordozó demokráciától az igazi demokrácia felé, ez a lépés éppen az ellenkező irányba mutat, s hát nem a kukából húzták elő” a Sólyom Lászlót támogató „civil kezdeményezőket, akikkel a Fidesz a mai napig nem kívánt szóba állni.”

2010. június 22.
Budapesten „dúl a gyurcsányizmus”
A Mokka interjúja Kósa Lajossal, a Fidesz alelnökével
TV2 online

„A fővárosi a legfontosabb kampány. …a legfontosabb, idézőjelbe téve, elhódítandó város vagy olyan város, ahol fordítani szeretnénk, az a főváros. Mert a főváros van a legrosszabb helyzetben szinte a magyar önkormányzatok között. Itt dúl a gyurcsányizmus még érintetlen formában, annak egy Demszky-Hagyó verziójában.”
A gyurcsányizmus „az a típusú politikai hozzáállás, amikor szemmel láthatólag nem a választók érdekeit nézik, hanem azt, hogy egy nagyon szűk kör hogyan találja meg  a saját gazdasági érdekeit a különböző beruházásokban, egész kétségbeejtő, de hát ezt biztos Ön is tudja, hallott már a BKV-ügyekről, a Nokiás dobozról, a Főkeféről, a metró botránysorozatáról …miközben ez a város szemmel láthatólag egész egyszerűen nagyon rosszul működik… a fél városvezetés le van tartóztatva, legalábbis a szűk tanácsadói kör.”
„…jogállamban élünk, amennyiben a volt miniszterelnök törvényeket sértett, akkor a törvény előtt felelnie kell, mert a 2-es portástól a miniszterelnökig…”
Amennyiben törvényeket sértett, de addig fenyegetőzni ezzel, nem biztos hogy…
„A helyzet az, hogy több olyan ügy van, amit tárgyaltak is, például ilyen a sukorói telekcsere, ahol Gyurcsány Ferenc személyes utasításokat adott… pl. az október 26-i jogtalan rendőri fellépés, amikor Gyurcsány Ferenc, ő maga nyilatkozta, hogy ő maga személyesen állt kapcsolatban a rendőrség vezetőivel… s az történt amit ő akkor utasításba adott. Hát ezeket ki kell vizsgálni, de konkrét vádak alapján lehet csak eljárni. ”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!