rss      tw      fb
Keres

Papcsák úrnak az internetes hangnemről




Azt írja a Népszava (és én teszek linket a cikkükre, noha ez náluk nem szokás): „Büntetőeljárást folytat a Népszava kommentelői – internetes hozzászólói – ellen a XVI. kerületi rendőrkapitányság. Az eljárás Az Ezren tüntettek Papcsák ellen című, a lap online felületén még áprilisban megjelent cikkéhez érkező hozzászólások miatt indult.” Mivel magánvádas rágalmazási ügyről van szó, a feljelentő maga Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere, volt „elszámoltatási” kormánybiztos lehet. Az egyik kifogásolt olvasói bejegyzés a maga és három unokája nevében tiltakozik az adóemelések, a bölcsődei gondozási díjak stb. önkormányzati emelése ellen, és Papcsák úr „szemérmetlen, népnyúzó bandájáról” beszél. A másik olvasói bejegyzés „őrült fitnyiszes polgármesternek” és „gerinctelennek” titulálja őt. A Népszava szerint „a rendőrség a büntetőeljárásról szóló törvényre hivatkozva a felhasználói nevek személyek azonosításához szükséges adatokat kérte lapunktól”. A Hír24 ugyanebben a cipőben jár, azzal a különbséggel, hogy neki nincs mit kiadnia, mert „nem tárol adatokat internetes kommentelőiről, mivel facebookos kommentelést használ. Ez azt jelenti, hogy az oldalunkon nem kell regisztrálni vagy személyes adatokat megadni ahhoz, hogy valaki hozzászóljon egy cikkhez, ehhez elég belépni a Facebookra”.

Én pedig ezennel a következő, kizárólag itt megjelent nyílt levelet intézem Papcsák úrhoz.


Kedves Papcsák Úr,

Ha valóban Ön a feljelentő.

Szeretném tájékoztatni Önt arról, hogy nem megfelelő eszközt választott a saját becsületének védelmére.

Egyrészt azt javaslom, forduljon a saját pártjához, amely abból él – 2002 óta biztosan, de ez korábban sem volt idegen tőle –, hogy az ellenfeleire, és nemcsak a politikai ellenfeleire, hanem azokra a magyar értelmiségiekre is, akik nem álltak be elvtelenül az Önök pártját szolgálni, rágalmakat szór, minősíthetetlen minősítő jelzők tömegével látja el őket, durván kétségbevonja a tisztességüket, a szuverenitásukat, a személyi integritásukat, és végképp a saját meggyőződésükhöz és véleményükhöz való jogot, kiforgatja a szavaikat és a tetteiket, sőt olykor bizony feljelentést is tesz ellenük – ezt éppen Önnek magyarázzam? Egyszóval: az Önök pártja olyan alpári stílust honosított meg a magyar közéletben, amelyből ugyan bizony miért csak az Önök hívei vonhatnák le azt a következtetést, hogy nyilvánosan így beszélni nemcsak eltűrhető, hanem helyes is. Nem várom el Öntől, természetesen, hogy demokratikus vitakultúrában, egyáltalán kulturált magatartás- és beszédmódban gondolkozzon. De ha Ön legalább arra rájött, hogy az Önök által meghonosított gyakorlat visszaüthet, azaz ennek a verbális eszköznek bizony nemcsak az Önök által kijelölt célpontok eshetnek áldozatul, hanem például Ön is, hívjon össze fideszes pártértekezletet, és tegye a következő javaslatot: Kedves Elvtársak! Javaslom egyrészt, hogy kérjünk bocsánatot azért, amit puszta hatalmi érdekből a magyar közbeszéd lepusztításában az elmúlt évtizedben véghezvittük, másrészt ígérjük meg mindenkinek, nyilvánosan, hogy soha többet nem folyamodunk a verbális lejáratás eszközéhez és az aljas minősítésekhez.

A javaslatom másik részéhez előbb egy megjegyzés – ezt a Galamusban már sokszor szóvá tettünk: jól tenné, ha szemügyre venné például az Önök ifjúsági lapjából kinőtt Mandiner című honlapot és az Önök ott törzsvendégnek számító híveit, akik brutális olvasói kommentárokkal öntik el jobb sorsa érdemes szerzőknek bárhol az interneten megjelent és a szerkesztők által kipécézett írásait. Ott töményen megkaphatja, milyen beszédkultúrát honosítottak és erősítettek meg Önök. Dunába lőni talán már nem akarják naponta a Galamus szerzőit, de baszatlan kurvától a zsidó maffia seggnyalójáig minden voltunk már, vagyunk és nyilván leszünk is. És nem azért, mert kormányzópárti polgármesterként babráljuk a bölcsődei költségeket, pusztán azért, mert másként látjuk a világot, mint az Önök hívei.

Ezért tehát – másrészt – azt javaslom, hogy tűrjön. A magyar bíróságok és a személyiségi jogok védelmére szolgáló jogi eszközök nem arra valók, hogy a közemberek által a magukból álnéven kiöntött epét megtorolja. Ez nem a joggal elintézhető ügy, még ha annak is látszik, hanem kulturális probléma (lásd az előző javaslatomat). Vegyen példát rólunk! Eszünkbe se jutott soha, hogy a Mandinerből gazdagodjunk meg rendőrségi eljárások, személyiségi jogi és rágalmazási perek segítségével.

Harmadrészt: az internetes kultúra sajátos kultúra, ezzel Önnek, legalább azért, mert politikus, illene tisztában lennie. Az internet sok mindent lehetővé tett, ezernyi áldása mellett a név nélküli (álneves), azaz felelősség nélküli beszédet is. Azt mondanám, Ön addig örüljön, amíg a névtelen kommentárírók azt a bizonyos epét, amely Önök ellen feltartóztathatatlanul gyűlik az emberekben, az interneten öntik ki, és nem az utcán. Tekintse ezt olyan feszültséglevezetésnek, amely ha nem lenne, kevesebb alappal mesélhetnék Önök Európa-szerte, hogy sikerült fenntartaniuk a társadalmi békét és a politikai stabilitást. Egy biztos: ebbe a kultúrába adminisztratív eszközökkel beavatkozni tilos. (Pontosabban szerintem egyetlen okból nemcsak megengedhető, hanem kötelező is lenne  – az interneten is jelen lévő bűncselekményekről, terrorizmus, pedofília stb., most nem beszélek, az más kérdés. De a rasszizmus bármely válfajának terjesztését és bátorítását az interneten is üldözni kéne, mert a rasszista uszítás szerintem nem tartozik a szabad szólás kategóriájába. De mint tudjuk, nemcsak az interneten nem üldözik, hanem a magyar országgyűlésben sem.) Egyszóval: nem lehet az internetes véleménynyilvánítás szabadságát rendőri-bírói eszközökkel korlátozni. Nem lehet azokat az embereket, akik bízva az internetes védettségben, leírták, amit gondoltak, utólag, hatósági fenyegetéssel megfosztani ettől a védettségtől, az internetet pedig attól a bizalomtól, amellyel az internetezők használják.

Ha Önnek nem tetszik a hangnem, amelyet Önnel szemben használtak, egy dolgot tehet – túl a fentebb leírtakon (elvtársi gyűlés, tűrés, tájékozódás jobbos-szélsőjobbos honlapokon): megkéri a lapszerkesztőket, elsősorban is az Önök érdekkörébe tartozókat, a már említett mellett például a Széles Gábor-féle Magyar Hírlapét (de még őket is csak megkérheti, és nem utasíthatja vagy kényszerítheti), hogy üljenek össze, és fogadjanak el önszabályozó módon közös normákat: milyen tartalmakat és milyen hangnemet nem hajlandók tűrni a saját kommentáríróiktól (bár nem hinném, hogy például a „népnyúzó” jelzőt ki kellene zárni bárhonnan, és azt se hiszem, hogy ha egy olvasó „őrültnek” nyilvánít bárkit, uram bocsá, akár politikust is, az főbenjáró sértés volna).

Kifogásolhatja természetesen a Népszava vagy a Hír24 szerkesztőinél is, hogy miért engednek be Önnek nem tetsző kommentárokat, de a kifogáson túl nem hiszem, hogy lennének eszközei a szerkesztőségekkel – és semmiképp sem a felhasználókkal – szemben. Legfeljebb az, hogy Ön nem olvassa azokat a honlapokat, ahol a szerkesztőség megengedi, hogy Önnek nem tetsző hangot használjanak az olvasók. Amit sajnálnék, mert megfosztaná önmagát azoktól az örömöktől is, amelyeket bizonyára okoznak Önnek a zsidózó, kurvázó, kommunistázó, hazaárulózó, patkányozó jobboldali kommentárírók, hiszen nem emlékszem, hogy Ön, a politikus, bármikor is kifogást emelt volna ellenük.

Amennyiben pedig Ön nem ezeket a jelzőket tartja rágalmazónak, hanem a Népszava és a Hír24 olvasói kommentárjaiban megfogalmazott tényállításokat, azt javaslom, tekintse mindet vitakérdésnek, ha hosszú, tizenöt éves Fidesz-tagsága ellenére még emlékszik rá, mit takar a „vita” szó. Vitakérdés ugyanis, hogy ki tette tönkre Zuglót, vitakérdés, hogy a kommunális adót az Ön által vezetett önkormányzat munkájának elégtelensége miatt vezették-e be (vagy netán annak is szerepe volt benne, hogy Zugló is részt vesz a Heti Válasz és a Magyar Demokrata című jobboldali, illetve szélsőjobboldali sajtótermék támogatásában*, de ezen az információn túl a Magyar Narancs közölt még néhány írást Zugló viselt dolgairól, a linkjeik megtalálhatók itt), és vitakérdés minden olyan állítás, amelyet a Népszava és a Hír24 olvasói leírtak. Még az Önre alkalmazott „gerinctelen” jelző is – bár megpróbálkozhat azzal, hogy valóságbizonyítást kér rá a bíróságon. Vigyor

Szerintem Ön is jobban járt volna, ha annak idején azzal utasítja vissza politikai főnökének kitüntető megbízását az „elszámoltatási” kormánybiztos című posztra, hogy nem jogi eszközökkel kell politikai vitákat elintézni. Akkor talán nem érte volna az Önök pártját annyi kudarc az „elszámoltatás” címén kezdeményezett jogi eljárásokban. Én szeretném megóvni Önt az újabb kudarctól. Ezért azt tanácsolom, hogy próbáljon meg demokrataként és kultúremberként viselkedni, és hagyja a csudába azt a beteg ötletet, hogy rendőrséget ereszt rá szerkesztőségekre és olvasókra.



* A Magyar Narancs táblázata azokról az önkormányzati támogatásokról, amelyeket a Heti Válasz kapott (öt év alatt közel százmillió forint):


Borókai Gábor reagálását a cikkre lásd itt, Bojtár B. Endre főszerkesztő válaszát pedig itt.

Kapcsolódó hírek:
– Társaság a Szabadságjogokért: Az internet szabadságát csorbítaná a kormány
– Demokratikus Koalíció: A DK tiltakozik az internetszabadság korlátozása ellen


Mihancsik Zsófia



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!