Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 06.28.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN

2010. június 25.
Caligula a lovát ugratja
Tóta W. Árpád blogja

A köztársasági elnök „valamit őrködik ott, az a dolga, meg hogy újévkor mondjon beszédet… Ja megvan: a demokrácián és az alkotmányosságon őrködik… Szerepe nagyjából kialakult a néplélekben: egy bácsi, aki nem a miniszterelnök, de mindenkinek oda kell rá figyelni, mert az az illem.”

„Hát most már nem lesz fontos ember. Nyilvános szereplése abban merült ki, hogy egyszer régen Orbán Viktor elé vetette magát, az véletlenül belelépett, és Schmitt azóta tíz körömmel kapaszkodik a cipőjébe. Soha egy értelmes, előremutató gondolat nem hagyta el a száját, beszédeit a nekibutult fideszes törzsközönség is unatkozva és fanyalogva hallgatta…”

„Igen, kimondom, a Fideszen belüli legsúlyosabb sértést: Schmitt Pál egy Pelczné Gáll Ildikó. Felfújható, eldobható, száz százalékban lebomló zoknibáb. Akiről mellesleg a bizottsági meghallgatáson újra kiderült, hogy szörnyű egy hipokrita, viszont kurvára nincs képben semmiről, a fiatalokról például úgy tartja, hogy zajos helyekre járnak és túl sokat interneteznek, amitől elromlik a nyelv. Ahelyett, hogy tárogatóznának, mint ő, mert az meg láthatóan fejleszti a nyelvet. Ni, Schmitt Pálnak is mekkora nyelve nőtt tőle, egyenest felszopta magát a Sándor-palotába. Nem is nyelv az már: bőrizomtömlő!”

„Úgy látszik, Orbán Viktor nem nyugszik addig, amíg legalább egy udvari bolondot nem szerez a kormányzáshoz. Tizenkét éve Torgyán Józsefet fogadta fel a nemzet nevettetőjének, most egész gegstábbal veszi körül magát, akik nap mint nap szállítják a totál elszállt és lehetetlen víziókat. Kábé ugyanazt a régi mesét Kert-Magyarországról, ahol nincsen giccs, és a fiatalok mise után mind tárogatóznak számítógépezés helyett, vagy ha mégis blogolnak, akkor pontosan, szépen, hatósági engedéllyel teszik.”

2010. június 26.
Egy szocialista Thatcher nyomdokain
Metazin, ABC

„’A kereszténydemokratáktól nem kell tartania, mert ők Isten példáját követik: szorongatják, de vigyáznak, meg ne fulladjon’ – jósol hosszú és békés életet a baloldali spanyol kormánynak Ignacio Camacho a Barcelonában megjelenő konzervatív ABC hasábjain.”

Spanyolországot  „a válság különösen súlyosan érintette, és a korábban nagyvonalúan költekező szocialista párti kormánynak a csökkenő adóbevételek és a növekvő szociális kiadások miatt egyre romlott az ázsiója a hitelezők körében. Csak drasztikus költségvetési intézkedések győzhették meg a pénzpiacokat arról, hogy nem érdemes kimenekíteni a Spanyolországban befektetett tőkét, sőt, tovább is érdemes hitelt nyújtani a madridi kormánynak.

De hogy az állami kiadások visszafogása ne járjon a bruttó hazai termék további zuhanásával, a kormány igyekszik ösztönözni a beruházásokat. Márpedig a tőke nem utolsó sorban azért óvatos, mert a spanyol jogrend nagy biztonságot nyújt a munkavállalóknak.

José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök ebből igyekszik lefaragni, és úgy érvel, hogy ezzel emelni fogja a foglalkoztatás szintjét. Az ABC kommentátora ezt az érvelést szemfényvesztésnek tartja, hiszen a kormány intézkedései éppen hogy megkönnyítik az elbocsátásokat. ’A Zapatero-féle inga kilengett. Nemrég még ott tartott, hogy egy ujjal sem nyúlhat senki a dolgozók jogaihoz, most viszont kiszolgáltatja őket a tomboló viharnak’.” Olyan „intézkedéseket hoz, amelyek mögött ’Margaret Thatcher radikális liberalizmusa elbújhat’. Nevezetesen csökkenti a felmondási időt, és lehetővé teszi a fennálló munkaszerződések átalakítását. Igaz, csak a veszteséges vállalatoknak.”

„A szerző legnagyobb bosszúságára a jobboldali ellenzék sem berzenkedik, pedig jó alkalma nyílna rá, hogy némi népszerűséget szerezzen. Még a katalán nacionalisták is tudtul adták, hogy nem állnak a változások útjába.”

2010. június 26.
A globalizáció ellentmondásai
Az Ipsos Zrt. honlapja

A www.canada.com számára a világ GDP-jének 75 százalékát képviselő 24 ország 18 624 felnőtt lakosának megkérdezésével készült májusi Ipsos-felmérés szerint a polgárok „többsége úgy gondolja, hogy összességében előnyös számára a globalizáció, a globális kereskedelem, s hogy a külföldi cégek befektetései elengedhetetlenül fontosak a gazdasági növekedéshez.

Csak 39 százalékuk szeretné, ha a kormányuk korlátozná a külföldi cégek befektetéseit országukban, még akkor is, ha ez kevesebb munkalehetőséget eredményez. Az előnyök ellenére, a világ lakosságának többsége szerint ezek az óriási, illetve külföldi vállalatbirodalmak nagyobb hatalommal bírnak, mint a kormányok.... Csak 35 százalék gondolja úgy, hogy e cégek vezetői szavahihetőek. Ennek megfelelően a többség úgy véli, hogy a kormányuknak teljes hozzáférése kellene hogy legyen a saját országukban működő nagyvállalatok üzleti adataihoz, s hogy sokkal határozottabban kellene szabályozniuk a nemzeti és multinacionális vállalatok tevékenységét...”

“...76 százalék szerint a kormányoknak  szabályozniuk kellene az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát”.

2010. június 25.
Védik Schmitt szocializmus alatti tevékenységét a fideszesek
Origo, videóval

„Révész Máriusz: – Sólyom Lászlóha hátrányosan befolyásolta a megítélését, ő akkor is nagyon szilárdan képviselte az alkotmányos alapelveket. Schmitt Pál, az egy más típusú köztársasági elnök lesz, ő valóban, ahogy elmondta, az emberek között fog tevékenykedni.
Surján László: – Schmitt Pál nem jogtudósként fogja végezni a munkáját, tehát ilyenfajta jogfejlődést megalapozó lépésekre nem számítok.”
Talabér Mária: – Sólyom László jó elnök volt, de talán egy kicsit a saját szakmájának is a rabja volt, illetve egy bizonyos vonal mentén volt köztársasági elnök. Ahogy elmondta Schmitt Pál, ő egy sokkal sokrétűbb köztársasági elnök szeretne lenni, aki többféle területet fel kíván ölelni.”

2010. június 24.
A civilek véleményét is kikérték az igazságszolgáltatási reform kidolgozásában
A Ma Reggel vendége Hack Péter, tanácsadó, Transparency International Magyarország
MTV online, videó

Hack Péter:  – …növelni kell a bíróságok működésének átláthatóságát és a számonkérhetőséget. …De nagyon sok más kritika is jogos. Jogos például az eljárások elhúzódásának a kérdése, jogos az, hogy az ügyfelek nem mindig kapnak megfelelő tájékoztatást. Jogos az, hogy pl. az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az ügyek elhúzódását illetőleg a hibás ítéleteket nem vizsgálják ki, s ennek az eredménye a nyilvánosság előtt nem ismert. Ugye, a mai napig nem tudjuk, hogy pl. a móri ügy hibás ítéletéhez milyen folyamatok vezettek… De van nagyon sok olyan kérdés, amin lehetne változtatni. Például az ügyek egyforma elosztása a bírók között… Változtatni kell és lehet az eljárási szabályokat. Mi javaslatokat teszünk arra, hogy pl. az ún. megaügyeknek …a külön kezelésre, szervezetileg is elkülönülő és eljárási garanciákban is elkülönülő rendszert alakítsunk ki… Ilyen ügyekben pl. több ezer oldalnyi iratot – amit mindenki el tudna olvasni magától is – a bírónak fel kell olvasnia a tárgyaláson. Ezzel a rendkívül értékes tárgyalási időből órák mennek el, és ez hátráltatja az ügy befejezését… Nagyon fontosnak tartjuk, hogy pl. a bíróságokon belül a bíróvá válásnak és a hierarchiában az előmenetelnek valamifajta objektív, normatív és a nyilvánosság számára ismerhető mércéje legyen.”

2010. június 14.
A Fidesz lojális köztársasági elnököt akar
A Jam vendége Fleck Zoltán alkotmányjogász
ATV, videóval

Fleck Zoltán úgy vélte, hogy „az alkotmánybírák jelölési folyamatának megváltoztatásából az látszik, egyetlen elem vagy egyetlen szempont van az új kormány eddigi működésében: hogyan takarítsa el a lehetséges akadályokat a hatékonysága elől… Azokat az akadályokat takarítja el ezzel, amelyek az alkotmányba úgy vannak beleírva, hogy még egy kétharmados többséget is akadályozni tudnak … Az alkotmánymódosításnak most nincsenek formális akadályai, tehát ez egy egyéni képviselői indítványban is elrejthető. ’Egyébként hadd mondjam azt az egyéni indítványokról, hogy van egy nagyon jelentős tapasztalat a világban arról, hogy általában a hatalommal visszaélő javaslatok vagy a populista politikából származó javaslatok nem a kormány javaslatai, hanem egyéni képviselői indítványok, hiszen… a kormány valamilyen egyeztetésre kötelezett, a javaslatait át kell vinni egy adminisztratív rendszeren, egyéni képviselői indítványt soha’ …”

„Az alkotmányjogász az elmúlt 20 év alkotmányozási folyamatának mulasztásaként értékelte a kialakult helyzetet, szerinte erre csak úgy lehetett volna felkészülni, ha még időben sikerül az Alkotmányt úgy módosítani, hogy belekerüljenek olyan elemek, amelyeket egy kétharmados többség sem tud megváltoztatni.”

Fleck elmondta, hogy „eddig az alkotmánybírák jelölése konszenzuális elven működött, a jelölőbizottságban minden képviselőcsoport egyenlő arányban vett részt. A Fidesz ezt úgy módosította, hogy a bizottság összetétele mandátumarányos legyen, így ezentúl a kétharmados többségnek nincs akadálya a jelölésben sem.”
„… az Alkotmánybíróság az egyetlen olyan jelentős hatáskörrel rendelkező szervezet, amely még a törvényeket is alkotmányellenessé nyilváníthatja, ezért bármilyen parlamenti többséggel szemben alkotmányos garanciát jelent, nem véletlenül alkotta meg a törvényhozó ezt a konszenzuális jelölési rendszert.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!