rss      tw      fb
Keres

Orbán elvenné a pártoktól az állami támogatást




Az origo.hu számolt be róla csütörtökön, hogy Orbán a Fidesz választmányi ülésén azzal a javaslattal állt elő, hogy – a költségvetés rossz helyzetére hivatkozva – két évre, 2013-ra és 2014-re függesszék fel a pártok költségvetési forrásból folyósított állami támogatását. Szijjártó szóvivő nyomban meg is erősítette az információt az Origónak (mármint ha nem egyenesen tőle származott a füles – a szerk).


Szijjártó miniszterelnöki szóvivő azt mondta a portálnak: „a miniszterelnök valóban megfontolásra javasolta, hogy 2013-ban és 2014-ben függesszék fel az összes párt közpénzből történő költségvetési támogatását.”

Az origo.hu írása szerint a pártok bevételének nyolcvan-kilencven százaléka az államtól származik. A pénzt két jogcímen kapják: közvetlenül, illetve alapítványaikon keresztül, és a támogatás nagyságát a választási szereplés alapján számolják ki.

Ennek megfelelően a kétharmados Fidesz 2011-ben több mint egymilliárdot kapott az államtól, 144 milliót tagdíjakból szedett be, és adományként közel 50 milliót kapott. Az MSZP állami támogatása 521 millió volt, a Jobbiké 448 millió, az LMP-é 249 millió. a KDNP-é 233 millió. (A Demokratikus Koalíció, minthogy egy gyors törvénymódosítással nem ismerték el frakcióként sem, semmiféle közpénzt nem kap.)

Egyébként az öt parlamenti párt április 4-én írt alá közös politikai nyilatkozatot a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről a Transparency International Magyarország kezdeményezésére tartott egyeztetés után. A dokumentum hat alapelvének egyike rögzíti, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat és ösztönözni kell a pártokat arra, hogy magánszemélyektől támogatást gyűjtsenek, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott állami függőséget és a gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot. Akkor Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója még abban reménykedett, hogy a tavaszi ülésszak végére elkészülhet a párt- és kampányfinanszírozásról szóló szabályozás normaszövege, amelyet az őszi ülésszakon el is fogadhat az Országgyűlés.


Az indoklás Szijjártó és Selmeczi szóvivőtől

Szijjártó szóvivő: a Fidesz és a kormány elkötelezett a közterhek méltányos elosztásában

Méltányolandónak (!) tartja a miniszterelnök szóvivője azt a kérést (!), hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a pártok a befizetett tagdíjakból és adományokból tartsák fenn magukat két éven át.

Szijjártó szerint Orbán nem szabott határidőt a választmánynak, de azt kérte a testülettől, ésszerű időn belül fontolja meg ezt a felvetést. Hiszen azt szeretnék, ha a 2013-as költségvetés főszámait még a nyári szünet előtt elfogadná a Ház, a részletekről pedig ősszel döntene, így addig mindenképpen szükség lenne a Fidesz-választmány állásfoglalására. Mert hogy a pártok támogatása milliárdos nagyságrendet emészt fel évente. (kb. két és félmilliárd forint)

„A pártoknak van tagságuk. A tagok tagdíjat fizetnek. Vannak olyan tagjai a pártoknak, akik a párttagságuknak köszönhetően politikai tisztséget viselnek. Vannak olyanok, akik adományokat adnak ezeknek a pártoknak.” Úgyhogy szerinte hamisan állítják be a helyzetet azok, akik azt mondják, a pártok kizárólag állami, költségvetési pénzből gazdálkodnak.

Mindez azért van, mert a Fidesz és a kormány elkötelezett a közterhek méltányos elosztásában, hiszen ezért vezették be például a válságadókat is. A nehéz gazdasági helyzetből és annak megoldásából adódó terheket nem lehet kizárólag az emberekre terhelni, ezért vonták be korábban a vállalatokat és a bankokat is a közteherviselésbe, de jogos kérés, hogy a pártok is vegyék ki a részüket a terhekből.

Szijjártó szóvivő szerint messzemenőkig nem ért egyet azokkal az elemzői véleményekkel, amelyek szerint demokráciadeficitet okozhat a mostani javaslat, mert „az okoz demokráciadeficitet, ha a nehéz gazdasági helyzet minden terhét az emberekre terhelnénk”.


Selmeczi szóvivő: ez egy nagyon izgalmas kérdés

Selmeczi szóvivő szerint felmerülhet az a kérés, hogy a gazdasági válságból a családok és a cégek mellett a pártok is vegyék ki a részüket. Sőt, „ez egy nagyon izgalmas kérdés”, amelyet a Fidesz különböző szervezetei megtárgyalnak majd. „Ha megtárgyaltuk, akkor bizonyára lesz javaslatunk ebben a kérdésben.” „Részleteket azért nem tudok mondani, mert még nincsenek részletek.” Ám van „gazdasági válság Európában és a világban, és ha mindenki részt vállal a válságból, úgy mint a családok, a cégek, akkor felmerülhet az a kérés, hogy esetleg a pártok is vegyék ki a részüket ebből”.


Transparency International: a támogatás megvonása a legdrágább megoldás

A Transparency International (TI) szerint a pártok állami támogatásának megvonása súlyos korrupciós kockázatot jelent, a javaslat a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de önmagában nem jelent megoldást, a rendszer átfogó rendezésére lenne szükség.

A szervezet szerint Magyarországon a párt- és kampányfinanszírozás ügye máig rendezetlen, nem átlátható, hogy melyik párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem lehet tudni, hogy a pártok képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják.

A TI szerint ha egy párt nem kap állami támogatást, a választópolgárok pedig anyagi lehetőségeik miatt nem támogathatják a pártokat, „nem marad más, mint a pártok teljes eladósodása és a hitelezőiktől függővé válása vagy pedig tehetős és befolyásos magánszemélyektől és cégektől felajánlott támogatások elfogadása”. Mivel a pártok és kampányaik finanszírozására vonatkozó szabályozás nem biztosítja megfelelően az átláthatóságot, nagy a kockázata annak, hogy a támogatásért cserébe a pártok a támogatók magánérdekeiket akár a választóik kárára is kiszolgálják. Az ebből fakadó károk hosszabb távon jóval több költséget jelentenek, mint a pártoknak jelenleg juttatott állami támogatás.


Elemzői vélemények: eltérnek

A Századvég Alapítvány szerint a Fidesz, míg a Magyar Progresszív Intézet és a Political Capital szerint egyértelműen a mindenkori ellenzéki pártok lennének a legnagyobb vesztesei annak, ha a kormány a következő két évre megvonná a pártok állami finanszírozását.


Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet

Az állami költségvetés a pártok legális finanszírozásának fő forrása, amelyet a tagdíjak és az adományok egészítenek ki. A pártok beszámolóiból világosan látszik, hogy működésük jelentős részét csak az állami forrásból tudják finanszírozni: 2011-ben a Fidesz bevételeinek 85 százaléka költségvetési forrásból származott, és csak a maradék 15 százalékot tették ki az adományok és a tagdíjak. Az MSZP-nél 70 százalék körül van az állami forrás aránya, míg az LMP és a Jobbik szinte kizárólag költségvetési pénzekből tud gazdálkodni. Az állami csap teljes elzárásával a látható, de szűkös források mellett még nagyobb teret nyernek majd az illegális források. Még nagyobb lesz a pártok rászorultsága az átláthatatlan eredetű és tulajdonosi hátterű gazdasági csoportok eddig is burjánzó, törvénytelen támogatására, amelyek nyilvánvalóan ellenszolgáltatást várnak egy-egy párt működésére költött pénzért cserébe: állami megbízásokat, nekik kedvező jogszabályokat vagy privilegizált pozíciókat kérhetnek. Ráadásul „még tovább erodálódik a demokráciába, politikusokba vetett állampolgári hit és bizalom”. Rövid távon a kormányzati pozícióban lévő pártok járhatnak jól gazdasági döntéspozíciójuk miatt, illetve amiatt, hogy nehezebben alakulhat velük szemben kormányzóképes ellenzéki formáció. Az ellenzéki oldalon pedig az „intézményesedett pártok” kerülhetnek előnybe az új pártokkal szemben.


Kumin Ferenc, Századvég Alapítvány

Csak úgy tudja elképzelni a javaslat kivitelezését, mint egy nagyobb, a pártfinanszírozás ügyét rendező csomag részét, a pártok hagyományos forrásai – például a tagdíjakból és támogatók adományaiból befolyó pénzek – ugyanis nem elegendőek a működésükhöz a jelenleg ismert feltételek mellett. Ám a pártfinanszírozás ügyét valamilyen módon rendezni kell, erről a parlamenti pártok is közös nyilatkozatban állapodtak meg a közelmúltban. De a teljes és végleges kormányzati javaslat hiányában még elhamarkodott lenne arról beszélni, milyen változások következhetnek be a pártrendszerben. Az azonban biztos, hogy „az állami támogatás megvonásának legnagyobb vesztese a jelenlegi rendszerben legtöbb támogatásra jogosult Fidesz lenne”.


Juhász Attila, Political Capital

Az Orbán-kormány legantidemokratikusabb lépésének tartaná, ha a következő évekre valóban megvonnák a pártok állami támogatását. A döntés a pártfinanszírozás tisztasága szempontjából is katasztrofális lenne, mivel a pártok a jövőben csak átláthatatlan forrásokból teremthetnék elő a működésükhöz szükséges pénzt. A kormányfő felvetése az olyan korábbi „politikaellenes populizmust” mutató kezdeményezéseihez hasonlítható, mint a kisebb létszámú Országgyűlés. A politika az ilyen lépésektől nem kerül majd kevesebb pénzbe, csak kiszolgáltatottabbá válik az állami támogatás helyébe lépő üzleti érdekeknek, ami egy velejéig korrupt, átláthatatlan rendszert eredményez. Ráadásul az állami pénzek felett rendelkező mindenkori kormánypárt könnyebben képes lehet majd megoldani a saját finanszírozását, míg az ellenzék teljesen ellehetetlenülhet. Vagyis a Fidesz még dominánsabb helyzetbe kerülne, Magyarország pedig a feketén folytatott pártfinanszírozás mintájává válna, miközben a közvélemény – a következményekre nem gondolva – valószínűleg örömmel fogadná a változtatásokat.


A pártok véleménye

MSZP: Kétszázötven-háromszáz év alatt lehetne annyi megtakarítást elérni a pártok költségvetési támogatásának megvonásával, mint amekkora kiesést az egykulcsos adó évente okoz

Tóbiás József, az MSZP frakciógazgatója szerint ha átlátható gazdálkodási szabályok megalkotása nélkül függesztik fel a pártok támogatását, az befolyásos gazdasági szereplők előtt nyit utat, hogy politikai befolyást szerezzenek. A Fidesz eddig nem volt partner egy új pártfinanszírozási törvény megalkotásához. Márpedig ha átlátható gazdálkodási szabályok hiányában kiiktatják az állami támogatást, az utat nyit az oligarchák, a gazdasági hatalom birtokosai előtt, hogy befolyásukat a politika világában érvényesítsék. Ráadásul a parlamentáris demokráciákban a pártoknak fontos szerepük van, a javaslat pedig ezt korlátozná. Komolytalan a miniszterelnöki felvetés, már csak azért is, mert az idén (a pártalapítványok juttatásai nélkül) összesen 2,5 milliárd forint támogatásban részesülő pártok kétszázötven-háromszáz év alatt kapnának annyi támogatást, mint amekkora – csaknem hatszázmilliárd forintos – kiesést az egykulcsos személyi jövedelemadó évente okoz.


LMP: remélhetőleg csak blöff, hisz tele van a sajtó a Fidesz-közeli oligarchák ügyeivel

Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes szerint a pártok állami támogatásának felfüggesztése helyett inkább a párt- és kampányfinanszírozást kellene szigorúbban szabályozni és átláthatóvá tenni. Egyébként reméli, hogy ez csak egy szokásos blöff a kormányfőtől, amivel csak azért állt elő, mert „tele van a sajtó a Fidesz-közeli oligarchák ügyeivel”, amelyekről gumicsontok bedobásával próbálják elterelni a figyelmet. Szerinte ha a Fidesz annyira jól áll, hogy le tud mondani évi egymilliárd forintról, akkor az azt jelenti, hogy vannak más forrásai is, „olyan források, amelyek miatt Magyarországon az elmúlt húsz évben folyamatosan növekedett a korrupció”. A pártok támogatásának átláthatatlan szabályozása azzal az eredménnyel járt, hogy a politikai erők „a különböző üzleti körök hálójába kerültek, és ezek az üzleti körök aztán benyújtják a számlát, akkor, amikor az általuk szponzorált párt a hatalom környékére kerül”. Ha a Fidesz úgy dönt, hogy függesszék fel a pártok költségvetési támogatását, akkor bebizonyítja, hogy ez a folyamat végbement.

Szerinte tavaly a pártok körülbelül hárommilliárd forintot kaptak állami forrásokból, ami „annyi, amennyit tavaly Simicska Lajos, a Közgép tulajdonosa osztalékként kivitt a Közgépből, szintén az adófizetők pénzéből”.


Gyurcsány: Orbán a szabad választást kockáztatja

„A miniszterelnöknek el kell döntenie, demokratikus közéletet szeretne átlátható, ellenőrizhető pártfinanszírozással, vagy az elmúlt huszonkét év legrosszabb hagyományainak egyikét, a fekete pártfinanszírozást akarja hivatalossá tenni. Ez utóbbi a köztársaság maradékának megsemmisülésével járna. A miniszterelnök pontosan tudja, hogy a pártok tagjai és támogatói képtelenek fenntartani a pártokat. Jó lenne, ha így lenne, de nincs így. Ha a Fidesz úgy gondolja, hogy képes költségvetési támogatás nélkül is működni, akkor ez nyílt bevallása annak, hogy olyan üzleti- gazdasági hátteret épített ki az elmúlt években, amely oligarchikus módon összefonódik Orbán rendszerével. A Fidesz ilyen módon az általa biztosított, teremtett üzleti előnyöket kívánja most saját politikai előnyévé fordítani. Ez a szabad választások halála lenne. Hogy világos legyen: a Demokratikus Koalíció egyetlen fillér állami támogatásban nem részesül. Nem a magunk pénzét féltjük. Azt javasoljuk Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy álljon el cinikus, közveszélyes javaslatától, kormányzása ártott már eleget. Elég volt! Gyurcsány Ferenc, elnök, Demokratikus Koalíció”


KDNP: a pártok jogosultak állami támogatásra, de a gazdasági helyzet nehéz

A kereszténydemokraták szerint az alaptörvény VIII. cikke alapján a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint központi költségvetési támogatásra jogosultak működésük biztosítása érdekében. Ez egy demokráciában természetes. Ám a nehéz költségvetési helyzet – minden politikai szereplő részéről is áldozatokat kívánva – indokolhatja ezen támogatás átmeneti módosítását.


Jobbik: ők megvárják a végleges döntést

A Jobbik arról tájékoztatta az MTI-t, hogy megvárják a végleges előterjesztést és csak annak megismerése után kommentálják a Fidesz elképzeléseit.


És ismét Szijjártó: a pártok azt várnák el a kormánytól, hogy az emberekre hárítsa a nehéz gazdasági helyzet terheit

Szijjártó szóvivő szerint a szocialistáktól több szerénység és visszahúzódás lenne indokolt az ügyben. Az LMP-ről: „ha egy pártnak nincs olyan tagsága, amelyhez fordulhatna ilyen helyzetben, akkor nyilvánvalóan át kell gondolni a pártnak a működését”. Szerinte az MSZP és az LMP véleménye is azt mutatja: a két párt továbbra is azt várná el a kormánytól, hogy az emberekre hárítsa a nehéz gazdasági helyzet terheit.