rss      tw      fb
Keres

UD Zrt.-ügy - Az elsőfokú bíróság a felmentő ítéletében élesen bírálta az ügyészséget

MTI 2012. április 25., szerda 15:03

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán nem jogerősen, javarészt bűncselekmény hiányában mentette fel az UD Zrt.-vel összefüggő megfigyelési ügyben megvádolt Dávid Ibolya volt MDF-elnököt, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét és két társukat.

Vasvári Csaba bíró a fél évtizeddel ezelőtti események kapcsán kiemelte, hogy törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el a vádlottak, ugyanakkor élesen bírálta az ügyészséget, szóvá tette: a megvádolt politikusok egyes riválisai, illetve azokkal együttműködő személyek, sértettek, feljelentők, illetve terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el, és szavahihetetlennek bizonyultak a büntetőperben.    A többórás - egy rövid szakaszában minősített adatok miatt zárt ajtók mögött zajló - szóbeli indoklás során a bíró hiányosnak, pontatlannak és egyoldalúnak minősítette a vádiratot, felhívta a figyelmet arra az ősi jogelvre, amely szerint a jog betűjéhez való ragaszkodás súlyos jogtalanságot eredményezhet.     Kifejtette továbbá, hogy 2008 szeptemberében az egykori miniszter, illetve vádlott-társa, Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának akkori szocialista alelnöke nemzetbiztonsági kockázatok elhárítása érdekében törvényesen lépett fel, Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly pedig a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet.    Az ügyészség azzal vádolta Szilvásy Györgyöt, Tóth Károlyt, Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, hogy lehallgatott telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra 2008 szeptemberében. Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek és az UD Zrt. egyik akkori vezetője, Horváth József közötti lehallgatott telefonbeszélgetések anyagát. (Horváth József az első Orbán-kormány idején, illetve a 2010-es választások után is magas rangú titkosszolgálati beosztásokat kapott.) Dávid Ibolyának és Herényi Károly volt MDF-es képviselőnek azt rótta fel az ügyészség, hogy az ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - és ily módon Dávid Ibolya riválisaként - indulni kívánó Almássy Kornélt.   

Korábban perbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásy Györgynek és Dávid Ibolyának, pénzbüntetést Tóth Károlynak és Herényi Károlynak, személyes adattal való visszaélés, illetve Dávid Ibolya esetében még kényszerítés miatt is, ugyanakkor a vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, védőik pedig bűncselekmény hiányában felmentést kértek.   

Szóbeli indoklásában szerdán a bíró leszögezte, hogy büntetőjogi szempontból a vádiratban rögzített két eseménysornak alig volt köze egymáshoz, ezért nagyrészt külön is tárgyalta azokat.    Szilvásy György és Tóth Károly esetében a bíró ismertette: az eljárás adatai szerint a titkosszolgálatok 2008-ban észlelték, hogy kémszoftverek telepítése révén behatolás történt különböző állami szervek, hatóságok, például a nemzetbiztonság, a rendőrség és az adóhatóság informatikai rendszereibe, Demeter Ervin pedig - aki jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízott - "olykor megkérdőjelezhető tartalmú kapcsolatot tartott" Horváth Józseffel és feladatokat adott neki például arra vonatkozóan, hogy Laborc Sándor akkori nemzetbiztonsági főigazgató külföldi útjairól, orosz kapcsolatairól gyűjtsön információkat. A többi között ezeket a főigazgatóval kapcsolatos adatgyűjtést alátámasztó, titokban rögzített telefonbeszélgetéseket ismertette meg a két vádlott a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyes tagjaival. Ez a bíróság szerint annak ellenére törvényes volt, hogy nem egy formális bizottsági ülés keretében történt.   

A volt titokminiszter kifogásolt nyilatkozatai kapcsán a bíró arra hívta fel a figyelmet, hogy Szilvásy György rendre csak reagált politikai riválisai megszólalásaira, hiszen előfordult például, hogy Demeter Ervin a sajtótájékoztatóján "Szilvásy és bandájáról" beszélt. A bíró szóvá tette, hogy nem igazolódott Demeter Ervin tanúvallomásának az a részlete, mely szerint csak újságíróktól szerzett tudomást az ügy egyes részleteiről.    Vasvári Csaba kifejtette, hogy miután Tóth Károlyt Szilvásyval összefüggésben vádolták meg, a miniszter ártatlansága esetén a bizottsági elnök felmentése is nyilvánvaló. Hozzáfűzte: Tóth Károlynak igaza volt abban, hogy a vádbeli cselekmények idején hatályos törvények alapján az ügyészség részéről fel sem merülhet a házszabálysértés viszgálata, megállapítása, illetve büntetőjogi értékelése. Miután a házszabály akkoriban országgyűlési határozat volt, ezzel kapcsolatban csak az Országgyűlésnek volt hatásköre eljárni.    

Szilvásy Györgyöt és Tóth Károlyt bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság.

A Dávid Ibolya és Herényi Károly elleni vádakról a bíró kifejtette: a személyes adattal való visszaélés kapcsán bizonyítottság hiányában, Dávid Ibolya esetében a kényszerítés kapcsán bűncselekmény hiányában hozott felmentő rendelkezést.   

A bíró nagy részletességgel ismertette azoknak a 2008. szeptemberi napoknak a történéseit, amikor máig ismeretlen forrásból az MDF elnökének birtokába kerültek titokban készült telefonlehallgatások, melyeken Tóth János, az UD Zrt. egyik akkori vezetője beszél Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának a Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges, MDF-en belüli hatalomváltásról, valamint Horváth József beszélget Tombor Andrással, a cég "törzsvásárlójával" Almássy Kornél MDF-es jövőjéről. (Más eljárásokban a beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy e kérdésekről beszélgettek volna, és félreértésnek is minősítették ezeket az értelmezéseket.)   

Az eljárás adatai szerint a lázas, hajnali és éjszakai órákban is zajló egyeztetések során Dávid Ibolya járt Csányi Sándornál, Herényi Károly találkozott Tombor Andrással, az akkoriban az MDF-nek dolgozó Somogyi Zoltán politológus pedig megbeszéléseket folytatott Giró-Szász András politológussal (jelenlegi kormányszóvivővel), aki akkoriban Tomborékkal volt kapcsolatban. Az egyeztetések nyomán 2008 szeptember 13-án az MDF országos választmányának ülésén Almássy bejelentett, hogy a párt érdekében visszalép az elnökjelöltségért folyó harctól és Dávid Ibolyát ajánlja elnöknek, míg szeptember 25-én - miután Dávid Ibolyának a Legfőbb Ügyészséghez intézett beadványát elutasították - már azzal fordult a nyilvánossághoz, hogy megzsarolták.   

A bíró leszögezte, hogy sem Dávid Ibolya, sem Herényi Károly nem követett el bűncselekményt, Almássyt nem kényszerítették, bár visszalépésének valós okára a büntetőperben nem derült fény, és miközben a vádlottak következetes, szavahihető vallomásokat tettek az ügyben, addig ugyanez nem mondható el a tanúk javarészéről, így különösen Horváth Józsefről, Tóth Jánosról, Tombor Andrásról, Almássy Kornélról és Csányi Sándorról.    Vasvári Csaba megjegyezte, hogy ezeknek a tanúknak a vallomásaiban lévő ellentmondások több tíz oldalt tesznek ki, ugyanakkor csak egyetlen, az eseményeket ismerő személy tett elfogulatlan tanúvallomást, Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es politikus. Boross Péter korábban a perben arról beszélt, hogy otromba beavatkozási kísérlet történt a párt életébe, és ő jobban megérti a vádlottak padjára kerülteket, mint a feljelentőket. Korábban tanúvallomásában közölte azt is, hogy 2008 szeptemberében azért vetette fel Almássy eltávolítását a pártból, mert a fiatal politikus azt ígérte, tud hozni 2 milliárd forintot az MDF-nek, de a pénz eredetéről nem kívánt mondani semmit.   

A bíró szerint érthető, hogy Dávid Ibolya komolyan vette a pártja életébe való beavatkozási kísérletet, az ügy megítélése során pedig a közérdekre és a demokrácia átláthatóságára figyelemmel semmiféle, a társadalomra való veszélyességgel nem bírt mindaz, amit Dávid Ibolya és párttársa tett.    A rendszerváltó pártként induló MDF húsz év után, 2010-ben esett ki a parlamentből, Dávid Ibolya e két évtizedből 11 éven át vezette a pártot, az első Orbán-kormányban igazságügyi miniszter volt, a 2002-es választások után pedig a szocialista és szabad demokrata többségű parlament alelnöke lett.   

Az ügyészség megalapozatlanság miatt fellebbezett a szerdai elsőfokú döntés ellen, így az nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Törvényszéken folytatódik majd másodfokon.    Az ítélethirdetést követően Dávid Ibolya újságíróknak elmondta: négy éve várt erre az ítéletre. A politikába való visszatérését firtató kérdésekre nem kívánt válaszolni.    Szilvásy György köszönetet mondott mindazoknak, akik évek óta kitartottak mellette és bíztak igazában, továbbá azt hangoztatta: politikai megrendelésre indult ellene eljárás, a Fidesz ültette a vádlottak padjára az ügyészség révén, holott egy demokráciában ilyen szerepet nem játszhatna a vádhatóság.   

A Fővárosi Főügyészség két napja, hétfőn jelentette be, hogy hamis tanúzás miatt vádat emelt a PKKB-n Szilvásy György ellen a Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár ügyében folyó nyomozás során tett vallomásával összefüggésben. A megvádolt egykori miniszter abban az ügyben is vitatja bűnösségét, csakúgy, mint a néhány hete kémkedés vádjával zárt ajtók mögött megkezdődött perben, amelyben a vádlottak padjára került az NBH két korábbi vezetője, Galambos Lajos, illetve Laborc Sándor tábornok is.   

A szerdai ítélethirdetést a tárgyalóteremben kísérte figyelemmel többek között Debreczeni József közíró, egykori MDF-es politikus, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, továbbá Kerék-Bárczy Szabolcs volt MDF-es politikus, aki jelen volt azon a rendezvényen, ahol Gyurcsány Ferenc bejelentette a DK létrejöttét és az MSZP-től való elszakadását.   

Az UD Zrt.-ügy kapcsán tucatnyi polgári pert indított az UD Zrt. és vezetői, illetve mások, például Stumpf István, Almássy Kornél, Tombor András Dávid Ibolyával - és esetenként Herényi Károllyal, illetve pártjával - szemben, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait, de az idén februárban már volt olyan kúriai döntés is, amelyben a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve utasították el Almássy Kornél keresetét.    (FOTÓ)