Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 05.20.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN: 

2010. május 13.
Hack Péter: A gárdamellény és a jogállam
HVG online

„A képviselők jogállásáról szóló törvény a mentelmi jog kapcsán kimondja: „A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.” A szöveg a rendőri intézkedésről nem szól, a rendőr intézkedését nem tiltja, csak a szabálysértési eljárást, a büntető eljárást vagy a büntető eljárásjogi kényszerintézkedést. Nem véletlenül nem tiltja, ugyanis a mentelmi jog nem a képviselők törvény felettiségét szabályozza, hanem csak attól akarja a törvényhozó hatalom tagjait megóvni, hogy a végrehajtó hatalom szervei önkényesen akadályozzák őket munkájukban.

Azt, hogy a rendőri intézkedés után indul-e szabálysértési eljárás vagy sem, majd eldöntik, és ebben az esetben, ha a szabálysértő képviselő, akkor lemondhat a mentelmi jogáról, és ha nem mond le, akkor az Országgyűléstől a legfőbb ügyész útján kérni kell a mentelmi jog felfüggesztését. Ha pedig a képviselő úgy érzi, hogy mentelmi jogát megsértették, akkor ezt köteles az Országgyűlés elnökének jelenteni.”

„Az Országgyűlés ülésén elkövetett szabálysértéssel kapcsolatban is két álláspont lehetséges, az egyik szerint senki semmit nem tehet, a másik szerint a plenáris ülésen az ülést vezető elnök (aki lehet a korelnök – mivel az alakuló ülést ő vezeti –, vagy a megválasztott elnök), a rend fenntartása érdekében intézkedhet, a szabálysértőt a szabálysértés abbahagyására, és az ülésterem elhagyására szólíthatja fel, és ennek elmaradása esetén félbeszakíthatja az ülést.

Ha az új országgyűlés alakuló ülésén a joggal való szembehelyezkedést tétlenül és tehetetlenül tűrő álláspont fog érvényesülni, és az ellenzék és a kétharmados kormánytöbbség csak egymásra mutogat, hogy ki tehet arról, hogy a hatályos jogszabályokat lábbal tiporják, akkor az új ciklus első pillanataiban vereséget szenved a jogállam. Akkor ország-világ azzal szembesülhet, hogy nincs bíróság, nincs jog, nincs törvény, nincs erő, amely a jogállammal szembehelyezkedő erőszakos kisebbség útját tudja állni. Akkor a választók azt láthatják, hogy nem jogkövetőnek, hanem gátlástalannak és erőszakosnak kell lenni, és akkor mindent el lehet érni. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a jog uralmának érvényesülését. Az esemény látványos vesztese hosszú távon a jogrend, rövid távon pedig a rend ígéretével hatalmat szerző új többség lesz.”

2010. május 11.
Jogi változatlanságok
Az Egyenes Beszédben Kálmán Olga vendége Fleck Zoltán jogszociológus
ATV online, videó

Vona Gábor gárdaegyenruhás parlamenti bevonulásáról:
„Fleck Zoltán: - Most már a jelenlegi helyzetben azt kéne csinálni, hogy nem kéne észrevenni, hogy ki milyen ruhában megy be, és legfeljebb, ahogy egy jó társaságban egy kevéssé felöltözött embert kinéznek, nagyjából ezzel morális szankcionálással lehet csak kezelni ezt a dolgot.”
- Tehát megvető pillantások, ennyi?
- Ez nagyjából annyit érne, mint minden más jogi fellépés, ezt korábban kellett volna kezelni.”

2010. május 12.
Az EU-ban az emberek többsége nem ismeri a jogvédő hatóságokat
Az Európai Unió Alapjogi Intézetének kutatási eredményei
Jogi Fórum

„Az Európai Unióban megkérdezettek 60 százaléka a nem hallott még az egyenlő bánásmódot biztosító hatóságokról. A jogtudatosítás a skandináv demokráciákban a legerősebb, a posztkommunista országok – közöttük Magyarország – az utolsók a rangsorban. A vizsgált kisebbségek közül a romák diszkriminációja látszik a legerősebbnek. Az Európai Unió Alapjogi Intézete a múlt hét végén mutatta be a legújabb kutatásairól beszámoló kiadványait.”
„Az EU átlagában a polgárok 61 százalékának nincs tudomása arról, hogy országában törvény tiltja a diszkriminációt. A magyar megkérdezettek 49 százaléka a nem tud az EU Alapjogi Chartájáról, a romák körében az arány 82 százalék. …Arra a kérdésre, hogy diszkrimináció esetén elmenne-e a az egyenlő bánásmódot segítő hatósághoz, a nemmel válaszolók 63 százaléka azt a magyarázatot adta, hogy ’úgysem ér az semmit’.”
„Az adatvédelemmel foglalkozó tanulmány szerint az Unió és tagállamai már ma is vezető szerepet játszanak a világban az adatvédelem területén. Az adatvédelmi hatóságok rendszerében a magyar ombudsmant jó, erős jogosítványokkal rendelkező intézményként mutatják be, más országokkal összehasonlítva azonban hiányosságként állapítják meg, hogy nincs bírságolási jogköre.”

2010. május 11.
Török Gábor: Áleseményen a helyszínelők?
Török Gábor blogja

„Ma lesz az első állomása a nemzeti konzultációnak. Ózdon rendőri vezetőkkel és a térség megválasztott fideszes országgyűlési képviselőivel a közbiztonságról cserél eszmét Orbán Viktor és Pintér Sándor. A Fidesztől korábban sem állt távol, hogy egyfajta politikai helyszínelőként járja az országot.”
„Az világos, hogy az ilyen típusú ’álesemények’ elsősorban a média kedvéért (értsd: figyelmének felkeltése érdekében) születnek, ahogy erről Bajomi-Lázár Péter is ír: ’Az álesemény Daniel Boorstin által bevezetett fogalma nem arra utal, hogy az ilyen események a valóságban ne történnének meg, hanem azt jelenti: ezeket az eseményeket pusztán azzal a céllal szervezik, hogy a média hírt adjon róluk. Az álesemény megfordítja a hírműsorok logikáját: nem az látszik, ami van, hanem az van, ami látszik’.”
„Nincs ebben persze semmi rossz vagy különleges, a modern politika – megkockáztatom: a politika általában – így működik. Aki hatni kíván, annak figyelnie kell a hatásmechanizmusokra is – az okos politikusok általában tisztában vannak ezzel. Az eredményről pedig majd akkor beszéljünk, amikor már a politika lényege, a döntés is látszik.”

2010. május 10.
Kövér ismét cigányozott?
168 Óra online, hangfelvétellel

„Az egyenlito.blog.hu juttatta el a sajtóhoz azt a felvételt, amelyen Kövér László arról beszél: negyven év múlva nyolcmillió lakosa lesz az országnak, és ennek a nyolcmilliónak a fele cigány lesz.”
„Kövér László: - …ki a fészkes fene fog dolgozni a nyugdíjasokra? Nem ránk, mert mi akkor már nem leszünk sehol se, a gyerekeink nyugdíjára? Hogyan tudjuk megoldani ezeket a problémákat a sokkal kevesebb tisztességes, munkaképes, a rendhez, a társadalmi normákhoz hozzászokott emberek, azzal a masszával szemben, amelyik soha életében nem is dolgozott?”

2010. május 6.
Heti Válasz szerkesztősége: Sólyom mindezt megtette
Heti Válasz online

„Csatlakozunk. Támogatjuk a civil értelmiségiek - Makovecz Imrétől Tölgyessy Péterig tartó - Sólyom for president
„Sólyom László nem könnyen szerethető elnöke Magyarországnak. A tudománynak termett, nem a közszereplésnek. Nem természetessége ragadja magával híveit. Nem a formák embere, sokkal inkább az okosan, mértéktartóan és következetesen megfogalmazott releváns gondolatoké. Az alkotmányosságé. Személye - minden merevsége s megrögzöttsége ellenére - ezért hozott nyugalmat, megbízhatóságot a hektikus jelenségekkel teli honi politikai színpadra.
„Ki emelte volna föl szavát a köztársaság nevében az őszödi beszédben bűnöket bevalló, majd a rendőrség kezét népére emelő Gyurcsánnyal szemben? Ki terelte volna vissza hisztériát mellőzve a Fideszt a Parlamentbe? Ki járt volna kanosszát a határon túli magyaroknál, felejtendő a 2004. decemberi népszavazást? Ki jelezte volna az Egyesült Államok elnökének, hogy vízumtörvénye sértő? Ki irányította volna a figyelmet politikai háborúskodás közepette is a zöld gondolat fontosságára? És ki utasította volna hitelesen vissza a szélsőségek hangját?
Sólyom mindezt megtette.”
„Sólyom újraválasztásában megnyilvánulna a demokratikus erők elismerése az elmúlt öt év teljesítményéért. Jelezné azt is, hogy a hatalmas támogatottságú Fidesz érzékeny külső kontroll alá veti magát, amely, bár kétséget kizáróan nehezíti újjáépítési munkáját, de hajlamossá teszi az önmérsékletre, és kiszűri a lendületből félrecsúszás esélyét.
Valamennyiünk érdekében.” mozgalmát. Testületileg.”

2010. március
Nyerges András: Értelmiség, fűrésszel
Mozgó Világ online

„Februárban boldogító meglepetésként bukkantam rá egy antikváriumban Klaus Mann Fordulópont című memoárjára. A mű létezéséről régóta tudtam, hiszen egy ismerősöm már a hetvenes évek elején mesélt róla, amikor a Magvető Világkönyvtár tervezett kiadása számára olvasta, s aztán hosszan dühöngött azon, hogy ’a Wendepunkt’, ez a kivételes szépségű, nagy dokumentumértékű mű fennakadt a pártállami kultúrpolitika bornírt rostáján.”

„1930 szeptemberében az akkor 24 éves ifjú írót a választások eredménye képeszti el: 12 mandátumos törpepártból ekkor válik 107 képviselőt delegáló nagy párttá a nemzetiszocialistáké. Klaus Mann (az értelmiségre mindig jellemző idealizmussal) azt képzeli, hogy a nácik megerősödése közbotrány, és mindenkit, akinek fontos a demokrácia, felráz majd, sőt tanulságok levonására késztet. A felismerés akkor még időben jött volna, a radikális jobboldal hatalomátvételéig még volt hátra három év. Ehelyett azt kellett tapasztalnia, hogy a megsejtett politikai fordulat furcsa reakciót vált ki némely értelmiségiből: ’A leplezetlen sietséget, amivel sok kollégám kereste és találta meg a csatlakozást a »jövő hullámához«, nevezetesen a bekövetkező barbársághoz, undorítóan ízléstelennek találtam.’ Klaus Mann hüledezve észleli, hogy sokan egyik napról a másikra empátiát fedeznek fel magukban a jobboldal eszméi iránt, és megrémíti, hogy nemcsak ádáz ősjobboldaliak, elszánt karrieristák dőlnek be az új párt fiatalos lendületének, de a naivitás is tévútra vihet valakit. A Fordulópontban szívszorító példaként találkozunk egy akkor már világhírű író esetével, aki nemhogy nem szorult a nácik pártfogására, de később üldözöttjük lett, mégis ő a szomorú példája annak, hogy ’békülékenységből és igazságszeretetből is lehet súlyosan tévedni’. Stefan Zweig az a tollforgató, aki megpróbál az elfogulatlan igazságtévő szerepében tetszelegni, és ’a szeptemberi választások katasztrófáját az ifjúság üdvözlendő lázadásaként próbálta értelmezni’. Minden tiszteletem Klaus Manné… Nyílt levelet intézett Stefan Zweighez, melyben meglehetős indulattal (és 2010-ben is elképesztő tisztánlátással) a fejére olvasta: ’még a mindent megértés képességének, az előzékenységnek is, amit Ön az ifjúság iránt tanúsít, vannak határai. Az ifjúságnak nem minden tette jövőbemutató. Én mondom ezt, aki magam is fiatal vagyok. …Attól tartok, dicséretes rokonszenve minden iránt, ami az ifjúsággal összefügg, elfeledteti Önnel, hogy mit akarnak a nemzetiszocialisták. Mert róluk van szó. Milyen irányban radikalizálódnak? Mert végtére is ez a lényeg. A radikalizmus önmagában távolról sem pozitív jelenség’.”

„A Fordulópont olvasása még egy kesernyés déjà vu-élménnyel is megajándékozott: kiderült számomra, hogy a baloldal akkor sem volt képes összezárni a közeledő veszély láttán, sőt magát a veszélyt is bagatellizálta, ha nem éppen kelletni kezdte magát a radikális jobboldal előtt.”

„’A baloldali irányzatú értelmiségiek így fűrészelték el maguk alatt önelégült vigyorral a vékony ágacskát, amelyen egyelőre még üldögélhettek. Doktor Goebbels aztán jót nevetett a markába’.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!