Új tagja van az Alkotmánybíróságnak
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 26. kedd, 05:29
- (mzs)
„Arra tehát még láthatólag várni kell, hogy valódi fideszes (Fidesz-hű) többség alakuljon ki az Alkotmánybíróságban. De nem sokáig. Balsai, Dienes-Oehm, Pokol, Szalay, Lenkovics és Szívós mellé februárban belép Salamon László volt MDF-es, később fideszes politikus. Akkor jönnek csak nehéz idők Paczolay Péter alkotmánybírósági elnökre, mert Salamonnal hétre növekszik a potenciális és folyamatos ellenvéleményezők száma. Ám nem sokáig kell majd elnöki szavazattal eldönteni a határozathozatalok irányát. A hetvenéves Holló András helyét ugyanis áprilisban foglalja majd el a kétharmad által eddig meg nem nevezett új alkotmánybíró-jelölt, amivel a 15 fős testületben 8-ra nő a nyilvánvalóan Fidesz közeli tagok száma” – írtam Az Ab-döntés: egyelőre tévedtem című cikkben, 2013 januárjában. Elérkezett ez a pillanat: Holló András helyére az Országgyűlés hétfőn 12 évre megválasztotta Juhász Imrét.
A megválasztott új alkotmánybíró kollégájával – MTI/Beliczay László
1963. június 20-án született Budapesten. 1986-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Ez után ugyanitt egyetemi tanársegédként tanított polgári eljárásjogot, 1992 óta adjunktusként. 1991 óta ügyvédként is tevékenykedik. 2000-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett, 2011 májusában szintén az ELTE-n védte meg Ph.D. doktori disszertációját.
2008. február 25-től, megalapításától tagja a rendőrségi tevékenység civil kontrolljának ellátására létrehozott Független Rendészeti Panasztestületnek, amelynek 2010. július 22. óta az elnöki tisztét is betölti.
Alapító tagként vett részt a 2006. őszi emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (a Morvai Krisztina-féle bizottság) munkájában, ő jegyzi a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét. 2007 szeptembere óta két petíciót nyújtott be az EU Parlamentjéhez a szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében.
A Fidesz és a KDNP közösen jelölte Juhász Imrét március 19-én alkotmánybírónak a parlament illetékes eseti bizottsága a kormánypárti és a jobbikos tagok egyhangú támogatásával. Az MSZP nem vett részt az ülésen. Horváth Zsolt (Fidesz) az ülésen azt mondta: tanulmányai, eddigi munkája és felkészültsége alapján tartják alkalmasnak Juhász Imrét az alkotmánybírói posztra. A testület elnöke, a fideszes Varga István elsősorban azzal érvelt mellette, hogy a jelölt szakmai munkája során fellépett a „gyalázatos Benes-dekrétumok” ellen. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, az esélytelenség miatt pártja nem nevez meg saját jelöltet, ugyanakkor „jó szívvel” tudják támogatni Juhász Imrét, aki részt vett a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos jogsértések feltárásában. És persze örülnek annak, hogy „Juhász Imre nem párthoz kötődik”.
3. Meghallgatása az alkotmányügyi bizottságban
Hétfőn, megválasztása előtt, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának fideszes és jobbikos tagjai meghallgatták és támogatták Juhász Imre alkotmánybíróvá választását. A szocialista, illetve független ellenzéki képviselők nem vettek részt a hétfői bizottsági ülésen. Juhász Imre meghallgatásán többek között az alaptörvény védelméről, a történeti alkotmány, illetve az emberi jogi szemlélet hangsúlyosabb alkotmánybírósági megjelenítésének fontosságáról beszélt, illetve a határon túli magyarok jogainak megóvásáról.
A 2006-os „rendőrattak”
Elmondta, hogy az emberi jogok védelme terén az 1990-es években főként egyedi ügyekben lépett fel, a következő évtizedben azonban már átfogóbb kérdések vizsgálatában is részt vett, így közreműködött a 2006-os „rendőrattak (...) tömeges emberi jogi jogsértéseinek” vizsgálatában, melynek során „fontos történelmi feladat volt az összefüggések feltárása és az igazság kimondása”. 2013 januárja óta pedig az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának szakértője.
Prioritás az alaptörvény védelme
Alkotmánybírói tevékenysége során prioritásnak tekinti az alaptörvény védelmét, mint ami a testület legfontosabb feladata és a jogállamiság alapköve. Lehet nem örülni az alkotmányozó többségnek és az új alaptörvénynek, de megengedhetetlen azt sugallni, hogy az alkotmány következmények nélkül semmibe vehető, mert az ilyen jelenségek a társadalom széteséséhez vezethetnek.
A korábbi, két évtizednyi Ab-határozat hatályvesztéséről
Szerinte a jogállamisághoz nélkülözhetetlen, hogy az alkotmány valóban és feltétlen módon érvényesüljön.
A történeti alkotmány legyen hangsúlyosabb
Gaudi-Nagy Tamásnak, a bizottság jobbikos tagjának kérdésére válaszolva: érdemes vizsgálni a történeti alkotmány eddiginél hangsúlyosabb megjelenésének lehetőségét az alkotmánybírósági munkában, határozatokban.
Az alkotmánybírósági aktivizmus szereptévesztés
Az alkotmánybírósági aktivizmusról, kiterjesztő alkotmányértelmezésről: nem lehet szereptévesztés a tekintetben, ki a jogalkotó, ki a jogértelmező és ki a jogalkalmazó. „Ne felejtsük el, hogy a legfőbb jogalkotó a magyar Országgyűlés.”
Az elszakított nemzetrészek megmaradásáért
Jogvédő tevékenysége keretében az „elszakított nemzetrészek” megmaradásáért is dolgozik. Szerinte jelenleg Délvidéken a legrosszabb a helyzet. Oda kell figyelni a magyarokat ért támadásokra, amelyek ellen minden felelős magyar értelmiséginek fel kell emelnie a szavát.
A Benes-dekrétumokról
A második világháború után nem sokkal Csehszlovákiában elfogadott, majd 2007-ben Szlovákia által megerősített Benes-dekrétumokról: tisztázni kell bizonyos félreértéseket. Szó sincs a békerendszer megkérdőjelezéséről, ugyanakkor a másfél száz rendelkezés között van mintegy húsz egészében vagy egyes részleteiben faji típusú, ezeket deregulálni kellene.
A meghallgatáson Gulyás Gergely, a bizottság fideszes tagja szóvá tette a szocialista párt „méltatlan vádaskodásait” a jelöltről, hiszen Juhász Imrét 2008-ban a szocialista-szabaddemokrata többségű parlament kétharmada választotta meg a Független Rendészeti Panasztestület vezetőjének. Ez a kompromisszum miért nem tartható fenn?, kérdezte Gulyás. Juhász Imre szerint a szocialisták sértő kijelentései büntetőjogi tényállásokat is kimerítenek, és ha ez a támadás folytatódik, kénytelen lesz jogi lehetőségeket keresni. Több fideszes képviselő méltatta Juhász Imre eddigi tevékenységét és bizakodását fejezte ki jövendőbeli alkotmánybírói tevékenységét illetően. Gaudi-Nagy Tamás, aki a Civil Jogász Bizottságban együtt dolgozott a jelölttel, azt kívánta, hogy Juhász Imre alkotmánybíróként is folytassa eddigi „nemzetépítő munkáját”.
Simon Gábor, a testület szocialista tagja a bizottsági ülés után azt mondta, hogy míg 1990 és 2010 között az alkotmánybírák jelölésében a baloldalnak és a jobboldalnak egyaránt volt szerepe, mára a jobboldal és a baloldal által jelölt alkotmánybírák aránya 9-3 lett, ami Juhász megválasztásával 10-2-re változik. Az MSZP tiltakozik az Alkotmánybíróság „teljes letámadása”, „pártszolgálatba rendelése” ellen. A szocialista párt korábbi közleménye szerint a Fidesz célja „feltétlenül lojális emberekkel megszállni a kormányzati hatalom ellensúlyaként működő, jogszabály szerint független intézményeket. (...) Az alkotmánybíró-jelöltet politikai szempontból egyértelműen elkötelezett, szélsőjobboldali kapcsolatrendszerrel és múlttal rendelkező embernek tartjuk, ezért megválasztását nem támogatjuk”.
A bizottsági meghallgatás után Cser-Palkovics Andrással, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának fideszes elnökével (korábbi szépemlékű Fidesz-szóvivővel) – MTI Fotó: Soós Lajos
4. A demokratikus ellenzéki pártok
Az MSZP a Jobbiknak tett gesztusként értékeli Juhász Imre jelölését
Az MSZP távol marad az alkotmánybíró-választástól, és a Jobbiknak tett gesztusként értékeli Juhász Imre jelölését, mondta Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján. Azóta, hogy a Fidesz megváltoztatta a jelölés szabályait, már a kilencedik alkotmánybírót választja meg a parlament, és mindegyiküket a kormányoldal javasolta. Az MSZP ez ellen tiltakozva nem vesz részt a voksolásban, ahogy nem voltak ott a jelölt bizottsági meghallgatásán sem. Bárándy szerint Juhász Imre jelölése gesztus a szélsőjobboldalnak, a Fidesz és a Jobbik „összeborulásának újabb bizonyítéka”. Szerinte Juhász közel áll a Jobbikhoz, korábban szoros munkakapcsolatban állt Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással, a Jobbik jelenlegi európai parlamenti és országgyűlési képviselőjével. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Civil Jogász Bizottság jelentésének elkészültekor még sem Morvai Krisztina, sem Gaudi-Nagy Tamás nem volt a Jobbik tagja, úgy válaszolt: nézeteik már akkor ismertek voltak, így a velük együtt dolgozó Juhász Imrének is ismernie kellett őket.
Bárándy megdöbbentőnek nevezte, hogy az alkotmánybíró-jelölt hétfői bizottsági meghallgatásán azt mondta: a szocialisták büntetőjogi tényállásokat is kimerítő nyilatkozatokat tettek róla, és ha ez folytatódik, kénytelen lesz jogi lehetőségeket keresni. Bárándy szerint példátlan, hogy valaki, akit közjogi tisztségre jelöltek, megválasztása napján jogi lépésekkel fenyegesse az őt kritizáló legnagyobb ellenzéki pártot.
A DK nem szavaz
A Demokratikus Koalícióhoz tartozó (DK) országgyűlési képviselők hétfőn távol maradnak az új alkotmánybíróról szóló szavazástól, közölte Molnár Csaba DK-alelnök, mert Juhász Imre nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt követelményeknek: nem kiemelkedő tudású elméleti jogász, a jogi területen folytatott húsz évi szakmai gyakorlat helyett pedig legföljebb kettővel rendelkezik. Emellett Juhász Imre, a jobbikos Morvai Krisztina által 2006-ban alapított Civil Jogász Bizottság tagja, azaz szakmailag alkalmatlan, politikailag pedig „minden demokrata számára vállalhatatlan” a jelölt. A DK politikusai távolmaradásukkal fejezik ki „tiltakozásukat és fölháborodásukat a demokratikus értékek újabb arcul csapása miatt”.
A PM-es képviselők a szavazólapot sem veszik fel
A Párbeszéd Magyarországért (PM) független képviselői a szavazólapot sem veszik fel az alkotmánybíróvá jelölt Juhász Imréről döntő hétfői szavazás során, Karácsony Gergely. A Fidesz ugyanis a jelöléssel a Jobbiknak tett egy komoly gesztust, mert a fideszeseknél „már csak a jobbikos képviselők és a szélsőjobboldali portálok örültek jobban” a bejelentésnek. Úgy tűnik, hogy kezd egyfajta koalíció létrejönni a Fidesz és a Jobbik között az alkotmányosság felszámolása érdekében, a PM politikusai viszont ki akarnak maradni ebből a „kutyakomédiából”. Kérdésre azt mondta: nem ismeri Juhász Imre politikai preferenciáit, de a jelölést „a Jobbik egy gesztusként értelmezte”, ezért ő is így tesz.
Gratulálnak neki – MTI/Beliczay László
Alkotmánybíróvá választotta a parlament hétfőn Juhász Imrét, 286 képviselő igennel, 12 nemmel szavazott a titkos voksoláson. A frakciók közlése szerint a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik is támogatta megválasztását. Az eredmény kihirdetése után Juhász Imre esküt tett, és aláírta az esküokmányt.
Feladat az olvasóknak: 2012. decemberi hírösszefoglalónkban (Az új összetételű alkotmánybíróság – Sólyom véleménye) helyettesítsék be az új alkotmánybírót Holló András helyére, és számoljanak.
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!